Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-28 / 22. szám
— 209 — rancsnokságai által erről annak tudtul adása mellett értesit.tetnek, hogy mikor kell a pályázónak az illető intézetben megjelennie. Hasonló módon értesittetnek azok is, kiknek kérvénye nem vétetett figyelembe. Az első sorban kijelölt pályázókon kívül, a betöltendő helyek aránya szerint, néhányan másod sorban fognak kijelöltetni oly czélból, hogy az első helyeken kijelölt, de a felvételi vizsgát ki nem állott, vagy testileg alkalmatlanoknak talá't pályázók helyett pótló ag felvételi vizsgára bocsáttassanak és ennek sikere esetében felvétessenek. Miután azonban az említett pályázók felvétele biztos kilátásba nem helyezhető, a szülők gondoskodjanak, hogy fiaik a felvételi vizsgára be nem idéztetésük esetében a polgári tanintézetekben, tanulmányaik folytathatása czél- jából kellő időben beír altassanak. Tekintettel arra, hogy a honvéd hadapródiskolákban a tanév később kezdődik, mint a polgári középis kólákban, a vallás- és közoktatásügyi minister ur elrendelte, hogy azon tanulók, kik a honvéd hadapródiskolákba leendő felvételért folyamodtak, felvételük eldöltéig, vagyis szeptember 20 ig felvételi (beiratási) és tandj fizetése nélkül látogathatják a rendelkezése és vezetése alatt álló középiskolákban valamint az állami és községi polgári fiúiskolákban a leczkéket. A vallás- és közok tatásügyi miniszter ur egyúttal felszólította az egyházi főhatóságokat is, hogy ezen kedvezményt a főhatóságuk alatt álló középiskolákra szintén terjeszszék ki. Horvát- szlavon országokra nézve azonban e tekintetben a bán ur oly módon intézkedett, bogy a tandíjfizetése mellett ott már beiratkozott azon fanulók szülőinek, kik a hon véd hadapródiskolákba felvétettek, a már lefizetett tan- dij, felvételi dij és egyéb járulékok visszafizettessenek. IV. A felvételi vizsgák. Minden pályázó közvetlenül az illető intézetbe való beérkezte után, testi alkalmassága tekintetében meg vizsgáltatok. A testileg alkalmatlanoknak talált pályázók hozzá tartozóiknak azonnal visszaadatnak, a testileg alkalmasoknak minősitettek pedig felvételi vizsgát tesznek, a melynél a hozzátartozók is jelen lehetnek. Az irásbelileg és szóbelileg megejtendő felvételi vizsgák szeptember 16 — 20-ig tartatnak meg.*) A fölvételi vizsga magyar nyelven teendő le, melyet a pályázóknak oly mérvben kell íudniok, hogy az eredményteljes oktatás lehetősége e tekintetben biztosítva legyen. Pályázók, a kik horvát tannyelvű iskolákat végeztek, a felvételi vizsgát utóbb említett nyelven is letehetik; a magyar nyelvnek nem tudási — a pályázóknak egyébként jó képessége és megfelelő előismeretei mellett — nem képez akadályt a fölvételre. *] A felvételi vizsga terjedelme az előbb hivatkozott „Tájékoztató“-ból vehető ki. V. Igény jogosultság. Fizetéses helyre minden magyar állampolgár fiának van igénye, a ki az általános feltételeknek megfelel; tehetséges ifjak jó iskolai bizonyítványokkal azonban előnyben részesülnek. Alapitványos helyekre azon személyeknek van igényük, kik az illető alapitó oklevelekben foglalt különös kellékeknek és az általános felvételi feltételeknek is minden tekintetben megfelelnek. Kelt Budapesten, 1903. évi április havában. A m. kir. honvédelmi ministertől. A saját terményeinek feldolgozására és el- árusitására szorítkozó kertész-iparos vagy kereskedőnek nem tekinthető. Másolat. Kereskedelemügyi m, k. minister. 9544/VIII szám. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy egyes elsőfokú iparhatóságok a gyümölcs-, konyha- és virágkertészetet ipari foglalkozásnak minősitik s a jelzett kertészeti ágak művelőit iparigazolvány váltására kötelezik. Ezen téves felfogással szemben utalok az ipartörvéuy 183. §. a.) pontjára, melynek értelmében egyebek között a kertművelés általában, — ide értve nagyobb kézi ügyességet és szakavatottságot igénylő üvegházi kertészetet és üzdészetet — valamint a kertműveléssel összefüggő mellékiparágak is, ameny- nyiben az illetők leginkább saját nyerstermékeik feldolgozására és eladására szorítkoznak, ki vannak véve az ipartörvény rendelkezései alól. Az ipartörvény idézett rendelkezéséből következik, hogy addig, míg valamely kertész saját terményeinek feldolgozására, elárusitására szorítkozik, nem tekinthető iparosnak vagy kereskedőnek még abban az esetben sem, ha terményeinek el- árusitása czéljából üzletet fartana fenn. Az ilyen saját kertészeti terményeiket feldolgozó és elárusító egyének tehát iparigazolvány váltására nem kötelezhetők. Ellenben azok az egyének, akik nem termelők, hanem csakis mások termelvényeit alakítják át értékesítés czéljából, mint a koszorukötők s egyáltalán a virágkötészettel foglalkozók, valamint azok az egyének, kik a mások termelvényeinek elárusitásával foglalkoznak, iparosoknak, illetve kereskedőknek tekintendők, s mint ilyenek ezen foglalkozásukat már csak iparigazolvány alapján gyakorolhatják. Pelhivom az iparhatóságot, hogy fentiekről a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokat tudomásvétel és miheztartás végett megfelelően értesítse. Budapest, 1903. április hó 21 én. Láng s. k. 10707/903 szám Járási föszolgubiró urakkal és városi tanácsokkal a fenti ministeri körrendeletét tudomásvétel és miheztartás végett közlöm. Szombath ly, 1903 május hó 22. Bezerédj István alispán.
