Vasvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (1. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-02 / 18. szám

— 171 ­ugyancsak a rendszeres évi fizetés két százaléka járul, mindaddig, mig a nyugdij magával a legutóbbi rendszeres évi fizetéssel felér. 29. §. A ki a fentebbi §§-ok értelmében egész évi fizetésével egyenlő nyugdij igényt szerzett, ezen időponttól kezdve az évi járulék további fizetésére nem kötelezhető, de ez esetben csak azon fizetésnek megfelelő nyugdij illeti, melyet e járulék beszüntetésének időpontjában élvezett. 30. §. A nyugdij élvezete ideiglenesen felfüg- gesztetik: a) ha nyugdíjazott az államnál vagy társ­hatóság, vagy sz. kir. és r. tan. városoknál állandó évi fizetéssel egybekötött alkalmazást vállal és pedig ezen alkalmaztatás tartamára oly mérvben, mint a mely mérvben ujabbi fize­tése a nyugdíjjal együtt meghaladja a nyug­díjaztatásnak alapjául szolgált nyugdíjalap illetményeit. b) ha a nyugdijaztatott egyén valamely bűntény vagy vétség miatt szabadságvesztéssel büntettetik és pedig a szabadság büntetés tar­tamára. 31- §• A nyugdíjalapra való igény végleg meg­szűnik : a) ha valaki fegyelmi utón hivatalvesztésre Ítéltetett, vagy ha a szolgaszemélyzet tagja büntetés képen a szolgálat kötelékéből el­bocsáttatott. b) ha valaki állomásáról lemondott, ide nem értve természetesen tisztujitás előtti töme­ges általános lemondást. Lemondásnak tekintetik az is, ha valaki tisztujitáskor magát kijelöltetni nem óhajtja. 32. §. A nyugdíjazott egyének nyugdija végleg megszűnik: a) ha az illető a magyar állam polgára lenni megszűnik; b) ha az illető a megye szolgálatában rendszeresített állomásra ismét alkalmaztatik; c) ha valamely bűntett vagy vétség miatt jogerős Ítélettel hivatalvesztésre ítéltetik. V. Az alap részére teljesített befizetések visszaadása. 33. §. Ha az ellátás feltételéül a ig. § ban meg­szabott körülmények előbb állanak be, minő­sem az ellátásra igényt tartó egyének 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesitett befizetések vizszafizetésére igényt nem tarthatnak, ha azonban beszámít­ható szolgálati idejük az öt évet meghaladja, befizetéseiket az illető alkalmazottak, illetőleg özvegyeik, árváik kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetekben ezen befizetések minden visszkereset nélkül az alap javára maradnak. 34. §. Ha valaki az előző szakaszban emUtett körülmények folytán befizetett dijjárulékot visz- szakapván, későbben ismét megyei szolgálatba lépne, az első szolgálat alkalmával megyei szol­gálatban töltött idő is csak azon esetben szá- mittatik be leendő ellátására, ha a visszavett dijjárulékokat az alapba befizette, különben csak az uj szolgálat ideje szolgálván leendő ellátására zsinórmértékéül. VI. Az özvegyek ellátásáról. A jelen szabályzat értelmében nyugdijra jogosított egyének özvegyei ellátásra tarthat­nak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy még azelőtt törvényesen egybekelt, de halála napját köz­vetlen megelőzőleg legalább egy éven át tör­vényes házasságban együtt élt. 36. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott álla­potában köttetett; b) ha a házasság kötése alkalmával a férj ugyan még tényleges megyei szolgálatban állott, de már hatvanadik évét túlhaladta; kivéve, ha az ily házasságból törvényes gyermek maradt hátra. 37. §. Ha a férj elhunytakor tiz évet meghaladó

Next

/
Oldalképek
Tartalom