Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)

1885-02-15 / 15-16. szám

188

hiteddel, lelkednek egész erejével! Élet és halál kérdése ez rád nézve, s a te szabadulásodnak ez az egyetlen útja. A halogatásban veszedelem van. Ne várj, ne tétovázz addig, mig az üdvösség elérhetetlen lesz reád nézve. Határozd el magadat gyorsan! Előre Isten nevében! Ragadd ki magadat, szakítsd ki gyorsan a bűn ölelő karjaiból, és futva fuss, menekülj a Jézus Krisztus karjaiba, ki által szabadulást, kegyelmet, életet találsz Istennél, „nézvén a hitnek fejedelmére és elvégzőjére a Jézusra“. (Zs. 12: 2.)

NAGY IMRE.

Párbeszéd.

Egy katholikus földbirtokos és egy református szegény napszámos Papp István nevű, mint idegenek, az úton összetalálkozások alkalmával igy beszélgettek:

Ur. Jónapot felebarátom! hová mégy és kinek hívnak ?

Szegényember. Én Papp Pista nevű napszámos vagyok, megyek kapálni a hegyre.

Ur. Emberséges ember vagy, bárha napszámos, .. .. de pápista; gyere ülj fel a hintómba (a napszámos , minthogy fáradt volt, felült a hintóba).

Ur. Most már mellettem ülsz, beszélgessünk. Értettem a szavadból, hogy pápista vagy.

Sz. (Húzódva az uraság fórasztó oldalától, mint vallásféltő.) Jaj nem vagyok én pápista Uram!

Ur. Hát atyafi miféle ember vagy?

Sz. Én emberséges ember és keresztyén vagyok.

Ur. Mégsem vagy keresztény, mert azt mondád nem pápista vagy; most felkérlek még egyszer, hogy hivnak és miféle val- lású vagy, de ?

Sz. Otthonn engemet Papp Pistának és kálomistának neveztek.

Ur. Hm. Tehát nem pápista, hanem Papp Pista és kálvinista vagy, de mindamellett látom, hogy ember lehetnél; — kivált ha rám hallgatnál.

Sz. Én nagyságodra szívesen hallgatok, kivált ha lélek- üdvösségre vonz a beszédje tárgya.

Ur. Látom, hogy becsületes ember vagy, én neked ajánlatot teszek, csakhogy a kérdésemre felelj meg, azon kezdem a kérdést, hogy a kálvinisták között — közietek egy sem volt még király, de gróf sem, de nálunk, pápisták között: királyok, her- czegek, grófok és bárók vannak.