Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)

1885-03-01 / 17-18. szám

201 Arra nem volt szükség.—Majd megtanul, ha rászorul: szokta mondani, pedig tanitó nélkül semmire sem lehet menni a tudo­mányokban , mint a főzés, sütés megtanulásában. — Miből, mennyit kell venni, hogy ízletes eledellé váljék, csak gyakorlat és tanítás által sajátítható el; különben úgy jár a tudatlan, mint az egy­szeri gazdasszony, a ki, ki akarván magáért tenni, egy katonának főzött félfont hús levesébe, hogy nagyon jó és szép legyen , nyolcz krajczár árú sáfrányt tett, s a méregre lobbant katona földhöz vágta a megehetetlen ételt tálastól. A temetés után, eltávozván az atyafiak, igy szólott L. Sándor feleségéhez: — K. Juliskám! most már vedd elő a főzőkanalat; mert te leszesz ezentúl a gazdasszony. — Ha kevés is , de van itt minden : nem szorulsz másra. — Tudom, hogy van minden — szólott Juliska, — de én nem tudok főzni sütni; mert nem tanított soha az anyám, tehát nem lehetek gazdasszony. — Ha a főző fazekakhoz közeledtem, vagy kértem, hogy bedagasztom a kenyeret: haraggal utasított el. „Mig én élek a főzőkanál engemet illet“. — K. Juliskám! ha más mondja, hogy nem tudsz sütni, főzni, miután anyád jó főző sütő hírében áll: el nem hiszem, ha lelkét a tenyerére teszi is; de a te szádból hallván, nem kétel­kedem szavaid igazsága felől, s elkerülve minden botránkozást, perpatvart, azon fogok lenni, hogy e tekintetben anyád kipótolja azt , a mit elmulasztott. Sándor a mint feleségétől értesült, hogy nem tud sütni, főzni: szedte vedte sátorfáját s elballagott a napához, s egész Hiedelemmel adta tudtára a nagy bajt, ezen szavakkal: — K. anyám! a házi asszony munkásságának koronája a főzés, sütés. —Boldog nő az, ki ezt a koronát bírja; de még bol­dogabb az a férj, ki ily kincsesei biró nőt ölelhet szivére. — A jó főző, sütő asszony jó ételekkel, jó kenyérrel látja el a család­tagokat, s azok által erejök, egészségük virulásban fennállását eszközli; ellenben a tudatlan gazdasszony rósz ételeket főz, rósz kenyeret süt, s azok által családja egészségét megrontja; mert a rosszul főtt ételt, s rosszul sült kenyeret nem emészthetvén meg a gyomor: az emésztetlen rész alapul szolgál több rendbeli súlyos nyavalyának. — A jó főző, sütő asszony takarít; mert a kevésből is jót csinál; a rósz főző, sütő tékozol; mert az elrontott helyett, hogy a családfő észre ne vegye, újat főz és süt; de az is rosszul készítve kerül az asztalra, s elvégre is csak a moslék szaporodik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom