Vasárnap, 1885. január - szeptember (5. évfolyam, 9-52. szám)
1885-03-29 / 21-22. szám
253 Nemcsak a bethlehemi mezőn, hanem a Júdás pénzén vásárolt vérmezőn is, s nemcsak az angyaloknak, hanem magának az Úrnak és az ő apostolainak és ma az ő követőinek ajkairól is elhangzik ezen mennyei vigasztaló szózat: „Ne féljetek!“ Bizonyára, annak a félelemnek mély gyökeret kellett verni a mi szivünkben és a mi testünkben, hogy ha az minden pillanatban nyilvánul, s hogy ha annak kitörését még a mennyei seregek sem voltak képesek elfojtani. A ki a bűnt nem ismeri és nem érti: az a félelemről ráismerhet arra , s megértheti, hogy mily mélyre hat az; mert a félelem, a bűnnek félelme. A zsidókhoz irt levélben azt olvassuk , hogy Krisztus nélkül, a halál félelme által, egész életünkben szolgáknak kellene maradnunk. S mit látunk a pogány világban? Azt, hogy a zsarnokság és a félelem suhogtatja kegyetlen vesszejét a népek fölött, s hogy a világban körülöttünk is mindenfelé azon mondáshoz képest, mely igy hangzik: „Pénz kormányozza a világot“, — ezt mondhatjuk: Félelem kormányozza a világot! Ezt szokták mondani erre ugyan: A félelem a természetes gyengeségnek a kifolyása, az erős nem fél. De hát nevezzen meg valaki csak egyetlen egy erőset is a földön, a ki nem fél! Mindnyájan félünk. Ezen általános szabály alá esik egy Napoleon, egy Sándor, a kiknek a világ „nagy“ nevet adott ép úgy, mint a legkisebb ember a nép közűi; mert a félelem nem ezen vagy azon erő, hanem a megigazulás hiányából ered. Jó és tiszta lelkiismeret nélkül, merő félelem a mi életünk s a mennyiben Isten lelke megtisztítja és eltölti a mi lelkiismeretünket: annyiban lép előtérbe nálunk a tökéletes és osztatlan bátorság, melyet az előtt a bűn háttérbe szorított. S ezért áll ott a szent történet jelző tábláján ezen felirat: Ne féljetek! A bűn megbocsáttatott! ez az egyik; a halál legyőzetett! ez a másik. Krisztus felszabadított az átok súlya alól, mely a bűnös világra nehezedett. Az ember-világ zsarnokát, a sátánt eltiporta. Mitől és kitől féljünk hát most? „Az Úr az én életem ereje!“ És te keresztyén, mégis félsz azoktól, a melyek reád bekövetkeznek ! Hiszen ha a te régi ellenséged feltámad ellened erejének és cselének zordon fegyverzetével: Tőrbe nem ejthet Mert elitéltetett, Egy szócska megdöntheti“.
