Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-05-21 / 33-34. szám
atyja kovács mester és városi tanácsos volt. Tanult Bártfán, Kassán, majd Wittenbergben, a hol Luther és Melanchton körében 1530 —1538-ig időzött. Egy évig iskolatanitóskodott Eis- lebenben, honnan 1539-ben haza hivatott iskola tanítóul Bártfára és itt 20 évig oly virágzó iskolája volt, hogy még Verancz Antal is oda küldte unokaöcscsét Jeromost. Az öt város (Kassa, Lőcse, Bártfa, Kis-Szeben, Eperjes) vallástételét ő irta, mely 1549-ben magyar, latin és német nyelven is megjelent; irt agenda-félét is stb. Meghalt 1560-ban. Stöckel szigorú lutheránus maradt, és a kálvinista lelkészeket az Antikrisztus szolgáinak nevezte. 12) Szegedi Kis István. Családja a Kunságról költözött Szegedre s Sz. Kis István 1505-ben Szegeden született, a miért korának szokása szerint, Szegedtől kölcsönző előnevét. Elemi iskoláit is Szegeden végezte s onnan vitték szülei a tehetséges gyermeket Lippára, hol a minorita barátoknak diák iskolája volt. Lippáról Gyulára került, hol a városi tanács, egyes birtokosok és ezek között Massay Imre segedelmével, 15.30. táján, már nagyobb iskolát állított. Lippán ismerkedett meg Szegedi Kis István a reformáczió tanaival és itt tanult i5 3o —T 537. közt oly sikerrel, hogy a tudományok minden ágában bámulandó előmenetelt tanúsított. —■ E közben szülei meghaltak ; ő pedig külföldre szándékozott menni az egyetemek látogatására. Hogy czélját érhesse, vagyonosabb szülék gyermekeit tanitgatta Gyulán. Az igy szerzett s valószínűleg a gyulai egyháztól is nyert pénzen külföldre indult. Mert szokás Volt azon időben, hogy a nagyobb egyházak és egyes föurak a szegény, de tehetséges tanulókat a külföldi nagyobb iskolák látogatására küldötték. — 1537-ben a krakkói egyetemen találjuk Sz. Kis Istvánt, hol a görög és zsidó nyelvben s a zenében annyira kitűnt, hogy az egyetemi tanács a görög és deák remekirók Írásainak magyarázása végett magántanárrá tette. Krakkóból Wittenbergbe ment s ott 1544. márcz. 22. irta be nevét az egyetemi anyakönyvbe Abádi Benedek és Heltai Gáspár honfitársaival együtt. Wittenbergben Luthernek és Me- lanchtonnak nagy embere volt. i544. végén, vagy i545. elején haza kerülvén, tasnádi tanárrá lett; de a templomban is prédikált és oly hatással, hogy Tasnádot és környékét teljesen megnyerte a reformácziónak. Hire II. János gyámjához, Fráter Györgyhöz is elhatott. Ez