Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-05-07 / 31-32. szám
— 3/0 — brassói lelkészszé lett s a magán misét eltörölte és az urvá-1 csorát kétszin alatt szolgáltatta ki. Ekkor Fráter György — a kis II. János gyámja, — a kolozsvári országgyűlésre idézte az ujitót; de a brassóiak nem eresztették el. Csáky Mihály gyulafehérvári kanonok és Bathyányi Orbán hadvezér közbenjárására nyilvános vitára bocsáttatott a kérdés ; de a vitán — a Hoszlér helyett küldött brassói követek (Glatz Mátyás, Jäkel Jeremiás brassói, Stefáni Miklós római lelkészek, Fuchs brassói biró stb.) a szentirásra támaszkodva legyőzetlenek maradtak és a nevezett pártfogók közbenjárására szabadon bocsáttattál'." . 4) S i k I ó s i M i li á 1 y , született hihetőleg Siklóson (Ba- ranyamegyében), mint Perényi Péter temesi és abaujvári főispán udvari papja, Siklóson és a Bodrog mellékén működött Szilvási Mihály lyal együtt, hihetőleg 1529 — 1540. 5) Ozorai Imre, Békés reformátora, született Ozorán, Tolnamegyében, tanult Wit.enbergben is (15.3t.) pályája 15.30—lydo-re esik; Rácz Károly szerint már 1523-ban feltűnt s pályája vége ösrner. tlen. Ö volt az első magyar protestáns könyviró s „A Krisztusról és Antikrisztusról- írott müve Krakkóban tö35 ben j dent meg. 0) (rálszécsi István, született Z-mplénmegyében Gálszécsen. t524-ben a bécsi, 1526-ban a krakkói egyetemen tanult, honnan visszaérkezése után a reformáczió hive volt. 1532-ben Wittenbergbe ment tanulni, honnan hazatérve Gyulán telepedett meg, egy iránt működvén ott mint lelkész és tanár. 15.36-ban „Magyar énekes könyvet“ adott ki Krakkóban, mely Perényi Péternek volt ajánlva; 15.38-ban pedig ,.A keresztyéni tudományról való könyvecskéjét" adta ki ugyanott. Meghalt 1550. körül. Keze alól több reforn.átori férfiú került ki. 7) Batizí András hihetőleg Sza t már megyének Batiz nevű falt ából vette eredetét s jókorán mestere — Gálszécsi István — által a refofmácziónak megnyeretvén, maga is egyike lett az első reformátoroknak. Már 1530-ban’ elkezdett protestáns énekeket készitgetni s miután több évig iskolatanitói hivatalt viselt Szikszón s aztán Sátoralja-Ujhelytt paposkodott (Jankovics szerint) 1542. Wittenbergbe ment s innen visszatérve, Melanchton ajánlása folytán Perényi Jánoshoz a Drágffy Gáspár sógorához s ennek révén a Drágffy körébe jutott, s Erdődön is paposkodott. Leltet az is, hogy az iju Drágffyval már 1539. körül megismerkedett Petényinél. — Az i$4ö*ki
