Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-09-17 / 49-50. szám
A jóból is megárt a sok. A bor is, melyet az egészség fenntartására rendelt a jó Isten, mértékletlenül élvezve, halált rejtő méreg. Keresztesné élte javában iszákosságának áldozatává lett. Halála iránt csak is külsőleg nyilatkozott a lakosság részvéte. Eltemettetése után hamar elfeledték. Emléke gyorsan beszövődött a feledékenység fátyolával. Pedig minő sivár és kietlen lehet az olyan ember élete: ki még csak jó emlékezetet se hágy maga után! Keresztes és még két gyermeke érezték meg leginkább a hiányt, ő maga annyiban, hogy most már nem kettősben, hanem csak egyedül ihatott és ivott is, még pedig mindenféle szeszes italokat s az uj mértékrendszer életbeléptetése óta még nagyobb adagokban,-mint az előtt; a két gyermek pedig any- nyiban érezte anyja hiányát, hogy most már csak egy pusztítója volt a vagyonnak, mely jövőre ő rájok nézendő örökség lesz vala. — Keresztes a maga búját kétszeresen igyekezett borba fojtani, de miután az nem sikerült teljesen, zenészekre is szükség volt. A korcsmától hazáig muzsikáltatta magát a czi- gányokkal s a prímásnak rendesen 5 vagy 10 forintos bankjegyet ragasztott homlokára, sőt ha néha nagyon kedve szerint muzsikáltak: a többiek homlokát is egy-egy forintos bankjegygyei diszitette fel. De minthogy minden farsangnak meg van a maga böjtje: ez alól a Keresztes vigadozása se képezett kivételt. Mert nincsen olyan hosszú, a minek vége ne volna, minthogy a kerékvágásról is, mely az egész világot általéri, azt énekli egy költő, hogy az a „hortobágyi kompnál mégis ketté szakad.“ A Keresztes hitelezői, hiteles értesítést szerezvén az ő vagyoni zilált állapotáról, csődöt kértek ellene. S egy reá nézve végzetszerü napon arra ébredt fel a község lakossága, hogy a dob megszólalt Keresztes uram háza előtt: „Egy, kettő: ki ád többet érte? Egyszer, kétszer, senki többet háromszor!“ S midőn a dobos ráverte a „háromszorit, — az árverési dobpergés lön Keresztesnek és két gyermekének szomorú indulója! Egy ügyvéd vette meg a házat és szőlőt, egyéb már úgy se volt, — s pedig az az ügyvéd, akiről az volt a lakosság közvéleménye, hogy nagyon sokszor törülte meg száját a Keresztesék asztalánál. Kártya, végrehajtás és háború : olyan dolgok, melyek nem ismernek jó barátot. Keresztes két gyermekével mehetett világnak. El is mentek, a hu elszegődött kocsisnak, a
