Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-03-26 / 25-26. szám
294 A magyar egyház. A legrégibb időktől máig. VII. b) Még szomorúbb volt II. Lajos uralkodása (15xó-— i52ó.) Az ő uralkodásával egyidejűleg lobbant föl Németországon a nagy hitjavitás lángja, melyet Luther Aláírton sz. Ágoston rendjeihez tartozó barát é.s wittenbergi egyetemi tanár (született Eis- lebenben, i483. nov. 10.) gyújtott föl. Okot adott erre neki az, hogy X. Leo pápa, ki pazar építkezései s a régi görög és római kéziratok összegyűjtése által megüre-mlt kincstárát megakarta tölteni, nagyobb mértékben hozzá fogott a bűnbocsánat (pénzért) osztogatásához. A pápák ugyanis, Krisztusnak ezen szavait: „valamit megkötendetek a földön, a mennyben is kötözve lesz, s valamit megoldandatok, a mennyben is megoldva lesz“ a bünbocsánat és idvességgel rendelkezhetésre magyarázták. Hogy azonban a nép annál könnyebben hozzáférhessen a bünbocsánathoz vagy búcsúhoz, — nálunk igy nevezték — leg- czélszerübbnek látta haszonbérbe adni azt. Németországon a mainzi érsek bérelte ki. Ez pedig egy csomó barátot bízott meg a búcsu-árulássak E barátok közt egy Tetzel János nevű domonkos-barát, a legnagyobb szemtelenséggel árulta azt s minden kigondolható bűnre adott ezédulát. „Ki volna oly szívtelen, — mondogató — hogy atyjáért, vagy anyjáért egy pár garast sajnálna, ha azzal őket a pokol kínjaiból kimentheti!“ A miveitek megvetették, a népsöpredék pedig seregestül' tódult a búcsuárushoz. Luther felszólította a mainzi érseket, hogy gátolja meg a visszaélést; de az mit sem tett. Ekkor 1017. okt. ■3i-én 90 tételt szegezett ki a wittenbergi vártemplom ajtajára, melyekben kikelt a búcsú üzlet s a* római egyház visszaélései ellen. Reformátor! pályáján diadallal küzdött haláláig; leghívebb munkatársa volt a tudós Melanchton Fülöp és védője bölcs Frigyes a szász választófejedelem. Munkáját siker koronázta s eszméi világszerte elterjedtek. A reformáczió, vagyis a Krisztus és apostolai által hirdetett eredeti keresztyénségnek felújítása, nálunk leghamarabb elterjedt magában a királyi udvarban. A Mária királynéval bejött német udvari személyzet, ismerte és olvasta Luther és társainak munkáit már Németországban, itt pedig folytatta,
