Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-01-29 / 17-18. szám
200 A magyar egyház. A legrégibb időktől máig. . IV. A magyar kér. egyház Kálmán és utódai alatt. Sz. Lászlónak méltó utóda lön Kálmán a magyar trónon. A könyvet nem igen szerető magyar őt gúnyból könyvesnek nevezte; de épen ez mutatja műveltségét s korát haladó fölvilágosultságát. A papság őt átalában kancsalnak, púposnak, szőrösnek, testileg, lelkileg rútnak irá le: mert a királyi koronát többre becsűié a püspöki süvegnél, mely elől Lengyel- országba futott. A bölcs László ezért nem neheztelt reá, hanem utódául jelölé. A következés megmutató, hogy bölcsen tette. Kálmán megszerző a magyar koronának Dalmácziát. A tengerek urává akarta tenni honát; de sajnos, hogy terveit utódai fölfogni sem tudták ! — Kálmán nem épített ugyan templomot — kivéve egyet azt is Dalmácziában, — de megtudta védni a magyár egyház függetlenségét és királyi jogait. A spalatói érseknek megtiltó, hogy II. Paschal pápának esküt tegyen s ö maga visszautassá a pápa azon kívánságát, hogy a püspökök kinevezéséről a király s az esztergomi érsek a magyar egyház fölötti metropolitai jogairól lemondjon; egyedül az egyházi jelvényekkel való földiszitést hagyta meg a pápának s Paschál pápa engedett. Nem ment ugyan a szentföldre a keresztesekkel, sőt ezeket részint szétverte, részint erős fedezet mellett kisérte végig országán, hogy rakonczátlankodni ne merjenek ; a pogányságot ugyan szigorúan eltiltotta, de szelidité László kegyetlen törvényeit s törvénybe iktatá, hogy boszorkányokról pedig, melyek nem léteznek, többé szó se legyen. Minő mértékével birt a felvilágosodásnak a király, l}a meggondoljuk, hogy hazánkban 1729 körül is égették a boszorkányokat nem egy helyen. Kálmán utódai alatt alá hanyatlott Magyarország hatalmi állása. A kül és belháboruk megzavarták az ország fejlődését s békéjét. Ez állapot visszahatott az egyházra is; de Geiza haláláig (1161) a magyar egyház és állam a római pápától nagyobb függésbe éppen nem jött. Geiza halála után, a magyar egyház függetlensége mellett Bánffy Lukács esztergomi érsek küzdött. E férfiú neve mutatja, hogy ez időszakban már a papi
