Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1881-10-02 / 1-2. szám

15 Kalakaua bejárta Európát. Még az ő nagyapja megette az emberhúst s ime unokája a keresztyén vallást követi s országá­nak alkotmányt adott, a népnevelésre nagy gondot fordít, úgy hogy a legalsóbb rendű napszámos gyermeke is tud már olvasni. A keresztyén vallásnak lehet ezt a nagyszerű eredményt kö­szönni. De nem ment ám az könnyen, mint igy messziről gon­doljuk. Azok a buzgó hittérítők, egymásután hullottak el, mig az­tán sikerült kivinniök, hogy egy pár család áttért a keresz­tyén vallásra. Ott azon országban, hol most virágzó kereskedelem van, hol áldásosán uralkodik egy jó király, ott hol most már val­lásos folyóirat jelen meg havai nyelven : ezelőtt néhány évvel a benszülötteknek még csak fogalmuk sem volt az írásról. A tűzhányó torkából kiömlő tüzet imádták s a forró viztől gő­zölgő tavakba emberáldozatokat dobtak. Az odavetődött hajó­törteket minden kímélet nélkül falták föl. EIusz év lefolyása alatt aztán 500,000 tahitai hagyta el a tüzimádást s csatlako­zott Krisztushoz. Egy Williams nevű hittérítő buzgólkodott igazi apostol módjára. Az ős valláshoz ragaszkodók többször megakarták ölni, de őt mindannyiszor megőrizte az isteni gondviselés, s min­den kiállott próba után sikeresebben terjesztő az evangyéliomot. Megtanította a népet olvasni s tahiti nyelvre lefordítván a sz. Írást megkedveltette azt a királylyal is. Egyszer kétszer mégis föllázadtak ellene s társai ellen, de későbben a király maga fogta pártfogása alá. Egyszóval, ma már a Csendes tenger szigetei közül, nem egy van, hol a tisz­tább tudomány dicsőségesen hódit, s nyomán mindenütt virág-- zik a jólét, oszlik a nyomor. Bocskay futárja. Elszedik a drága templomokat tőlünk, Jezsuiták rendje már ezt úgy kívánja.' De nem úgy beszél a tiszteletre méltó, Lőcse városának vitéz kapitányja. Mi a templomadót megfizetjük néktek, S fejetekre áldás készül-e vagy átok ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom