Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-15 / 15-16. szám

177

1046- ban Levente meghalt s Endre nem késett a keresztyén séghez ragaszkodó urakat maga körül összegyűjteni s magát

1047- ben Székesfehérváron megkoronáztatni, halálos büntetés alatt meghagyván a keresztyénséghez s az István törvényeihez való visszatérést. Levente halála éppen jókor történt a keresz- tyénségre s a hazára nézve; mert ha életben marad s a pogányság túlsúlyra jut: a hatalmas Henrik német császár az egész kér. Európát Magyarország ellen zuditja s odavész az ország függetlensége. A háborút igy sem lehetett kikerülni, ámbár Endre még a pápa közbenjárását is igénybevette a császárnál. Béla vezér azonban, szerencsésen megalázta kétszeri hadjáratában a gőgös császárt s megmentette az ország függetlenségét. Endre aztán nyugodtan láthatott a megtámadott egyház rendbehozása s a püspöki székek betöltéséhez. Krónikáink ekkor 4 püspökről emlékeznek s úgy látszik nem is volt több 4-nél. Sajnos, hogy Endre király nem sokára botorul megsértvén öcscsét Bélát, polgárháborút idézett föl, melyben maga is elveszett.

Az igy trónra jutott Béla, bölcs mérséklet és tapintatos intézkedések által igyekezett a 23 év óta majdnem szünetlenül dúló harczok alatt eláradt rendetlenséget megszüntetni s a nyugalmat és jólétet visszaállítani. Ez okból Székesfehérvárra országgyűlést hirdetett, megkíván oda az urakon kívül a nép képviselőit is. Ez és ama körülmény, hogy Béla, már előre is eltörölte a Péter korabeli terhes adókat, vérmes reményekre tüzelte az elfojtott, de teljesen ki nem irtott ős vallás híveit. Tömérdek nép gyűlt össze Sz.-Fehérvárra s Vatha fia János ur s varázslói és jósnői magas állványokról bujtogatták a népet a keresztyénség ellen, mely a király békítő szavára fenyegetésekkel válaszolt. Végre Béla 3 napi tanácskozási időt kért, mely alatt maga a várba zárkózván, a szomszéd várak katonaságát összevonta és a lázongó népet, minden vérontás nélkül szétszórta s izgató főnökeiket elfogta. Ez volt a pogányság utolsó nyilvános föllépése r de csak is Sz. László és Kálmán szigorú törvényei irtották azt ki teljesen.

Béla nem soká boldogithatá országát; meghalt 1063-ban Salamon zavaros uralkodása alatt kevesett tudunk az egyházról. Annyi tény, hogy a magyar püspökök, a királyi rokonok kibékitésén többször sikeresen működtek. Végre a mogyoródi csatában, 1074-ben, koronáját veszté Salamon. A győzelmes vezérek legidösbikére Geizára vetette ekkor szemét a nemzet;