Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1881-11-13 / 7-8. szám

„Katonának találtalak, katonai mócl szerint bánok el veled!“ s úgy mint a többi francziákat, ezen egyházi urat is börtönre vettette. Ezt meghallván III. Czelesztin pápa, parancsoló hangon irá a királynak: „Add vissza nekem az én fiamat! Erre Rikhárd levettette a vaspánczélt, s követséggel küldte azt a pápához e tartalmú levéllel: i Mózes 37, .32: „Ezt a ruhát mi találtuk, ismérd meg, ha a te fiadnak ruhája-é vagy nem.“

— Szeretetreméltóság és kitartás. Anglia egy megyéjében meghalt nem rég egy gazdag gyáros. Végrendelete felbontása alkalmával bámulva olvasták, hogy egy Word nevű gyógyithallan betegségben a városi kórházban sinlődö koldusnak 38o,ooo frtot hagyományozott. A végrendelet igy szólt :

„Word Jánost, évek óta ismerem. Napról napra mindig koldult nálam, de soha alamizsnát nem adtam neki. Mind- azáltal meg nem szűnt nyájasan mosolyogni reám, valahányszor koldulását előttem ismételte. Ilyen kitartás jutalomra méltó.“

Képzelhető, mennyire megörült az agastyán e hagyománynak. Azóta már szép lakásba költözött és „Word urna k“ hívják, sőt levelekben Nagyságosnak is czimezik. Két jó koldustársát magához vette.

Miáltal tett ezen elhagyatott koldus szert e szerencsére ? Kitartása és szeretetre méltósága által. Mindennapi nyájas könyörgése emlékeztet minket az igaztalan biró előtt könyörgő özvegy asszonyra. (Luk. 18, 1—8.) Olvasd ez igéket.

A Vasárnap aranykönyve. *)

Az ö erejük szerint (én vagyok bizonysága,) sőt erejek felett is jó akarattal adakoztak.

II. Kor. VIII. 3.-V milyen lehangoltsággal s szomorúsággal tölti el minden igaz keresztyén lelkét, népünknek a bibliai első keresztyénektől való elmaradása hitben és cselekedetben ; ép oly felemelt*) Hazánkban idegenek közt lévő nagybecskereki egyházunkra szívesen elfogadjuk s kézhez juttatjuk a kegyes adományokat.