Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-09-17 / 49-50. szám

ér, mint kettő vagy több. Mig egy magára hagyatott ember nem lenne képes építeni házat, művelni földet, szőni, varrni ruhát stb. — hogy védelmet találjon az idők viszontagsága, az oktalan állatok támadása ellen, hogy legyen kenyere és ruházata, — vagy ha képes lenne is ezt maga elvégezni, bizony nagy erőfeszítéssel s csak tökéletlenül érne czélt: addig ugyanazon munkában, több ember társaságában — nagyobb erő, nagyobb észképesség, ügyesség lévén együtt — játszva s könnyebben boldogulhat. Ezért állott az emberiség társaságba ; ez voltaképen az emberi nagy társadalom alapczélja.

Az emberi nagy társadalomnak pedig igen-igen sok és és nagy szüksége van úgy a lelkiekben, mint a testiekben, s mig a szükség nincs kielégítve, vagy pótolva: addig nincs jóléte, nincs békéje sem. Melyek ezen szükségek, ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha azoknak utána járunk, ha vizsgálódunk, kutatunk mindaddig, mig rá nem jövünk egyfelől arra : miképen állottak elő ama szükségek s miképen lehet azokon könnyebb- szerrel segíteni.

Már ha egy egyszerű, kis családban, a család egyes tagjai felett felügyelni, a szükséges élelmi szereket beszerezni, a bajokon segíteni, a fogyatkozásokat pótolni, a bekövetkezett betegségeket gyógyittatni a családfőnek, az édes apának és édes anyának kötelessége: úgy az emberi nagy társadalom iránt ama kötelességekkel azon államhatalom tartozik, melyet alkotmányos országokban, milyen a mi Magyarországunk is, — maga a nagy társadalom bizalma állított elő s tart fenn az általa fizetett különböző adókból. És miként az édes apa, csak úgy tud helyesen, bölcsen segiteni a gondjai alatt álló család szükségein, ha azok előtte ismeretesek: úgy az államhatalomnak szüksége van arra, hogy tudakozódjék, hogy keressen, kutasson azon bajok után, melyek a jóllét és boldogság emelkedését gátolják, hátráltatják, mert csak igy gondoskodhatik az orvosi szerek felől, melyek a bajokat orvosolhatják, az akadályokat elháríthatják, legyőzhetik.

És épen erre vezet'el maga a népszámlálás is. Nem uj dolog ez az emberiség történetében, mert már a legrégibb időben is foglalkoztatta ez a társadalmat s nem csak arra vezettette el, hogy azt megtudja, vájjon egy bizonyos időkorban szaporodott-e vagy fogyott a lelkek száma, hanem arra is, hogy milyenek gazdasági, erkölcsi és szellemi viszonyai.

így példának okáért, abból, hogy milyen nagy valamely