Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-07-23 / 41-42. szám

ff el. A hol sok a tejbe aprítani való mint férjednél: méltó ott «ffy ideiff békén viselni még a veréseket is. Különben, ha én ráteszem a nyelvemet Lajosra, hiszem másként lesz minden. Rá is tette Láposné asszonyom Ivretva éles nyelvét La­josra amuffy magyarosan. Járták méff az apró szentek is; de bizony az nem használt -Semmit, sőt nagyot rontott a dolgon 1 mert most azért is kegyetlenkedett feleségén, hogy kifecsegte az 6 gonoszságát. Mivel naponként részegeskedett : naponként verte szegényt. Kitörte oldalbordáját, kiütötte egyik szemét, s tiirhetlenné tette reá nézve az életet. Ott, hol a malom kerekeiről sebesen zuhogott le a viz, és esésével mélységet vájt, egy napon egy hullát forgatott az örvénylő viz, mely kitogatván, azonnal felismerték benne Zsófiba hulláját. A habokban keresett szenvedései elől menedéket. Megbénítva: elviselhetetlen volt neki az élet. Meg­gyógyult a hullámokban Beigazult rajta: a mely dolog rósz- szül kezdetik, annak vége meg nem áldatik. Sirt, jajgatott: Láposné asszonyom leánya hült tetemei fe­lett, s megszólalt lelkiismerete is: magad vagy oka leányod halálának, s kínozta éjjel és nappal mind a sírig. Örült Lajos, hogy megszabadult gyűlölt feleségétől, s nem sok idő múlva elvette régi szeretőjét Kender Miklós leányát Sárát a szomszéd faluból, mely házasságot szülei sem merték már ellenezni. Uj házasságával mintha kicserélték volna, olyanná lett. Munkálkodott szorgalmatosán, korcsmába soha sem ment. A szó teljes értelmében becsületes, Isten házát gyakorló em­ber, később a falu szeme fénye lett. A változást az okozta, hogy szerette feleségét, s az viszont öt. Boldog Családi életet élt, és Isten áldása nyugodott házán. Az elkeserített Zsófiba halála megdöbbentette — különö­sen — a leányos szülék szivét, s nem merték oly nagy mérv­ben gyakorolni leányaik erőszakos férjhez adását, annyival inkább pedig, mert azok erőszakolás esetében, a malom alatti mélységbe való ugrással fenyegetőztek. — Ennek folytán uj szellemi, erkölcsi élet kezdődött a családokban. — Ki-ki szive szerint választhatott magának feleséget, a honnét akart. Ledült a.válaszfal mely Szélfalvát más falvaktól elkülönítette; de vége szakadt az elhirliedt .szélfalvi családi viszálkodásoknak is. — A szüreteiben, egyetértésben élést minden családban, jólét, bol­dogság váltotta fel. — Már nem illik reájuk a vidékiek szokott

Next

/
Oldalképek
Tartalom