Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-07-02 / 39-40. szám
tanácsot semmibe sem ve;zi; vagy ha a vagyontalan beteg nem öryosoltathatja magát kellőleg, nem élhet tápláló eledellel, mely visszaadhatná neki drága egészségét s mint beteget lenézik, megvetik az emberek; ilyen -esetben természetes, hogy a gyenge szív hajlandó a lemondásra, a remény- vesztésre. Ha valakinek nincs kilátása jobb időkre, boldogabb napokra, ha semmit sem várhat mást, mint bajt, bántalmazást, nyomort s az emberektől mellőzést élte fogytáig, — van-e okunk megbotránkozni az ily szerencsétlen kilakadásain és tépelődő handulatán ? Xem, az ilyen szerencsétlen méltó a mi részvétünkre. Mondjuk hát neki ne vesd el a te bizodalmadat! Ne hangsúlyozd annyira ezt; tőlem senki sem veti éti rósz néven levertségemet, nekem jogom van kérdezni ; mért hagyott el engemet az Isten!! Mi az ily zúgolódás? Mi volna más, mint hitetlenség; és ez bűn; panasz helyett hát imádkozzál. Azt mondod, hogy a segély minden ajtaját felnyitottam, de mind hiába! Hát a menny ajtaját is felnyitottad-e? S mikor élted hajója a zivataroktól ide s tova hányatott: Isten atyai szivébe vetetted-e reményed horgonyát? Ha a szenvedők az Urat tartanák menedéküknek: nem vesztenék el erejüket a kísértetekben, nem vándorolnának ki sokan,itthon hagyván a nyomor karjaiban azokat, kik gondviselésére bízattak : s nem bélyegeznék meg sokan magukat és család jókat az öngyilkosság sötét bűnével! Fogadd el hát az irás eme vigasztaló szavát irányadóul életedre: „És lészen az Ur a megnyomorítottaknak felmagasztal ás és ideje korán való segítsége a nyomorúságos időkben..“ (Zs. 9. 12.) „Mert megszabadította a kiáltó szükölküdöt és a szegényt, kinek nem vala .segítője.“ (Zsolt. 72. 12.) S valóban, az a ki az ég madarait táplálja és a mezők liliomait ruházza, az megadja nekünk a szükséges élelmet és ruházatot, hiszen ő minket gyermekeiül fogadott. Az, a ki a szegény olajos korsóját nem hagyta kiürülni, a ki kevés kenyérrel ezreket elégített meg, az az Isten és Megváltó ma is csodát tesz és megszabadítja azokat, a kik őt tiszta szívvel keresik. Az Ur az övéit kisegiti a nyomorúságból! A szegénység még magában nem érdem arra, hogy jutalomban rószesittessék. Szegénynek lenni, ez az állapot még nem jogosít fel arra, hogy a jövő életben az örök boldogság
