Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-04-09 / 27-28. szám
320 — szAggyülés tagjait) a lutheránizmus megszorítására; de a rendek csak is a Zwingli és a Kálvin félreértett követői ellen hoztak ekkor még törvényt, kiket nem ismertek s igy anabaptistáknak (ujrakeresztelőknek) és sacramentariusoknak (az úrvacsorái kenyeret és bort csupa jegyeknek tartóknak) hívén, az országból kitiltottak. Ellenben sürgették Ferdinándot, hogy a püspökségeket alkalmas egyénekkel töltse be, a hívők tanítására képeztessen tudós és Istenfélő papokat s a végből állíttasson alkalmas főiskolákat, mikre az elpusztult kolostorok s apátságok jövedelmeit jelölik ki. Ferdinánd azonban nem állott el a reformácziót elnyomni akaró szándokától. így az 1550. jan. 6-ra Pozsonyba hivott országgyűlésen szintén a vallás egységét követeli; a rendek pedig — kivált a prot. megyei és városi követek — az elfogott prédikátorok szabadon bocsáttatását sürgetik, mire a király nevében Salm Miklós meg is igéré, hogy a Léván örzot- teket szabadon is bocsátja. A rendek különbség nélkül kikeltek a rósz papok s eretnekek ellen; de a lutheránusok magokat eretnekeknek éppen nem tartották. Végre a vallásügyben hozott törvényczikkek az i548-ki t. ezikkeknek megfelelő szerkezetben jöttek létre. Az 1052. márczius 8-ki pozsonyi országgyűlésen — hol az anyaországgal rövid időre egyesült Erdély rendei is megjelentek, — már oly törvényt hozatott Ferdinánd, mely az előbbieket rövid átalánosságban erősiti meg, nehogy a megnyert erdélyieket elidegenítse magától. Az 155.3. (ápr. 9.) sopronyi országgyűlésen azonban egyenesen megtámadja a rendeket a király, hogy uj és eretnek tanokat vallanak; de e megtámadást erélyesen visszautasítja mind az alsó, mind a felső tábla és a világi főurak, s a főpapság üldözésre czélzó erőlködése ismét nem sikerül. Erdélyben a katholicismus iránt való buzgalmában nem volt oly zaklató Ferdinánd; az általa kinevezett erdélyi r. kath. püspök -- Bornemiszsza azonban, a protestántizmus ellen támadó körlevelével, igen roszhatást tett a már lutheránizmushoz hajló papságnál. 1554-ben — már veszélyben lévén a Ferdinánd uralma Erdélyben, — a megygyesi részleges országgyűlésen, (júniusban) csak átalánosságban mondják ki, hogy a különböző vallás felekezetek egymást ne háborgassák. Az 1505-ki marosvásárhelyi országgyűlés is kölcsönös türelmet ajánl. Az 1554. márcz. és ápril havi pozsonyi, országgyűlésen a királyon kiviil, — a nőágon a nagy Ilunyady Jánostól szár
