Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-04-09 / 27-28. szám

— 317 —

S mig őt az anyaföld keblében Pihenteti áldó kezed,

Hadd éljen az élők szivében Balzsamként az emlékezet!

LÉVAY JÓZSEF.

Ä magyar egyház.

A legrégibb időktől máig.

VIII.

I. János és I. Ferdinánd föllépése a reformáczió

ellen.

A mohácsi vész után két királya lett az országnak. A nemzet legnagyobb része, — mely Európa s legkivált a németek által elhagyatva látta az országot, Szapolyai János erdélyi vajdát választó s koronázó meg Székesfehérváron magyar ki- rálylyá 1526. nov. 1 1. E választását azzal is indokolta, hogy az 1505-ki országgyűlés megtiltó az idegen nemzetből való király választását, minthogy a nemzet összes nyomorúságának oka az: mert eg'ykor (idgo.) idegen király (II. Ulászló) választatott. A nemzet aránytalanul kicsi része pedig Pozsonyba gyűlt s i5z6. decz. 16-kán Habsburg Ferdinánd osztrák főherczeget választó meg János ellenében, a kit — a már ekkor Jánostól elpártolt — Podmaniczky István nyitrai püspök, 1527. nov. ■3-kán, az elfoglalt Székesfehérváron szintén megkoronázott- Ugyan ö koronázta meg János királyt is.- Az uj király aztán fegyveres erővel lépett föl vetélytársa ellen, és seregei 1527-ben szerencsésen harczoltak ellene; 1028. pedig Lengyelországba szalasztották. Ekkor János király kénytelennek látta magát Szolimán török szultánhoz folyamodni s az, 1529-ben, vissza is helyezte Jánost Budára. A két király tovább is versengett egymással, végre 1538-ban békét kötött Nagyváradon, mely szerint mindkettő magyar királynak ösmeri egymást, s ha János meghal, az általa birtokolt országrészek, — az ország 2/s-da, — Ferdinándra fognak szállani.

János 1540. julius 23-án meghalt, de tanácsosai nem adták át az országot Ferdinándnak, hanem János csecsemő fiát, János Zsigmondot tették királylyá s behívták védelmére Szolimánt