Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-02-12 / 19-20. szám
24i lért, italért járt társ eljött, a pénz mellett ülő azt mondja társának, no pajtás köszöntsd rám. Az ráköszöni s tetteti magát, mintha innék, mi alatt a másik a baltával úgy fejbe kollin- totta, hogy szörnyet halt. Ekkor a gonosz neki esett ételnek, italnak, de kevés idő múlva nagy fájdalmat érzett, kiabált, megölt társának vérző testére borult s pár órai iszonyú kínlódás után meghalt. Másnap ott találták mindkét halottat a pénz mellett, melynek szerelme leiköknek, testöknek gyötrelme és halála lett. Ne szeresd a pénzt felettébb; ne gondolj a te szivedben gonosz felebarátod ellen, mert saját bűnöd gyilkolja meg lelkedet, testedet! — A két bányász. Egy mély bányában két munkás dolgozott. A bánya beszakadt; a megmentésökre leeresztett kosárba csak egyik foglalhatott helyet. Mikorára azt felhúzzák, akkorára a föld szakadék a másikat bizonyosan eltemeti. Az egyik munkás részeges, káromkodó, vallástalan volt, családjával versengésben élt; a másik igazi jó keresztyén, becsületes családapa. Nemde ezt a jobbat kellett volna ültetni a mentő kosárba; az a másik hadd vesszen, úgy sem érdemel egyebet. De a halálos veszedelembe jutott jó keresztyén munkás másként gondolkozott s cselekedett. Vallástalan pajtását segítette a kosárba, igy szólván hozzá: „én nem féltem lelkemet, mert hiszek Idvezitőmben; te folyvást káromoltad őt, kínoztad családodat s ha most hirtelen meghalnál, lelked is elveszne; menj ülj a kosárba s élj uj életet, megmentett lelkedért megjutalmaz engem Isten!“ igy koczkáztatta testi életét társa lelkeért. — Még csak azt tesszük hozzá, hogy Isten különös kegyelméből ez a jó keresztyén munkás is megszabadult. Az az előtt vallástalan rósz ember pedig ezen eset folytán megjavult s becsületes keresztyén lett.
