Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-02-12 / 19-20. szám

229

választolt, ki magát V. Mártonnak nevezte. ígért előre mindent; elismerte a zsinat hatóságát a pápa felett s a reformá- czió jogosultságát; mikor pedig pápává lett, visszavont mindent és maradt minden a régiben.

Zsigtnond Huszt is megidézte a zsinatra, s hogy eljöjjön, egy menedék-levelet adott neki. El is jött; be is vádolták; be is börtönözték és igazságtalanul, — a királyi szó daczára — megégették i4i5. jul. 6-án, mint eretneket.

Erre a csehek fellázadtak, s 17 évi küzdelem után, — midőn a huszszitákat egymással összeveszhették és lekaszaboltat- ták — juthatott Zsigmond Csehország birtokába.

Hussz tana nálunk is elterjedt. Aeneas Sylvius (ki később H. Fiús név alatt pápa lett,) ezt irja róla: „A magyarok megunván az egyháziak túlságos hatalmát és terhes uraságát, szerfeletti készséggel karolták fel a Hussz-tant és azt Pozsony, Trencsény, Bars, Nógrád, Hont, Zólyom, Turócz, Liptó, Árva, Szepes, (fömör, Sáros, Abauj és más megyékben vallották is.1' Zsigmond számkivetéssel büntette őket. Mindennek daczára a husszita hit nag) on elterjedvén, 14 :5-ben egy Marchia Jakab nevű hires inkvizilort (vallásvizsgálót) hívott be Boszniából. Ez a püspökök fegyveres csapataitól kísérve, megyéről-megyére járt és nem egy husszitát égettetett meg. A püspökök örömmel hívták ezt az emberirtót megyéjükbe; egyedül a pécsi püspökben volt annyi keresztyéni érzelem, hogy e vad barátot be nem eresztette, sőt egyházi átokkal fenyegeté. A husszita vallás igy elnyomatott. A buzgóbbak vagy tüzhalált haltak hitökért, vagy Moldvaországba menekültek s ott Hussz nevű várost alapítottak s magyar istenitiszteletet tartottak. Utódaik még 1600 táján is fennvoltak. A husszita hitre a papok és barátok közzül is tértek át. Ilyenek voltak Tamás és Bálint nevű ferenczi barátok, kik az üldözés elől szintén Moldvába menekülve, az úgynevezett „ferencziek Bibliáját" magyarra fordították.

KISS KÁLMÁN.