Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-02-12 / 19-20. szám
224 — helyette mást; sőt egész Budaváráig portyázott. A rend csak 1317-ben történt halálával állt helyre. A pártoskodás és fejetlenség alatt azonban teljesen alásü- lyedt a közerkölcsiség. Az udvardi és kalocsai zsinatok (1309. és 1318.) végzései a magyar egyház szomorú állapotáról tanúskodnak; egyfelől a világi urak sértegették a papságot úgy papi, mint világi jussaiban; másfelől a pápa pártfogása mellett királylyá lett Róbert Károly nézte el, hogy sarczolja a pápa a magyar főpapokat; sőt a zsákmányban maga is osztozott. Az újon választott püspököknek ugyan is nagy pénzen kellett megvásárolni megerősitésöket a pápától s ezen kívül első évi jövedelműket Rómába kellett küldeni; az alsó papság jövedelméből dézsmát szedett a pápa, a melynek harmada e királyé lett. Ezen kívül elkezdett a pápa helytartókat rakni, sőt a püspöki székeket egyenesen külföldiekkel betölteni. A királynak sokszor nem volt pénze s igy elfoglalta a meghalt püspökök javait; a király" példáját aztán követték a főispánok, főurak, nemesek, sőt a községek is, a nélkül, hogy a király megbüntette volna őket. A magyar papságnak sok selejtes és erkölcstelen tagja mellett, úgy a világi, (vagy nem barát) mint szerzetes papságból is sok jeles tagja volt e tájon; különben — dicséretére legyen mondva, -— a magyar papság soha sem állott hátrább más papságnál. A XI. században 1000—1100-ig) csak a leendő papok és némely főurak gyermekei tanultak valamit, például olvasást, írást és vallást E korban a papokból teltek ki az orvosok, királyi írnokok s követek is. I. István bőkezűen gondoskodott az iskolákról, a melyekben papokat és barátokat lehetett nevelni, mint már előadtuk. A XII. században nagyon alászállott a papok tudományossága, a mi megtetszik onnan, hogy Kálmán király, alatt törvényt kellett hozni, hogy a papok egészen tudatlanok ne legyenek. A papok tudományossága azután ismét emelkedett. Már mondtuk, hogy a templomokban a latin mellett a magyar nyelvet is használták. Miatyánk, Hiszekegy, Evangyéliomok, Apostoli levelek, Zsoltárok és egy czeremóniáskönyv (szerkönyv = Rituale) már I. István király korában léteztek magyar nyelven is; de ezek — fájdalom — elvesztek. — Egy halotti beszéd és könyörgés maradt meg egyedül, a melyek hihetőleg 1171 és 1183 közt készültek. Van még két imádság is, „hogy András király a keresztyén hitben állandóan megmaradjon“ — körülbelől
