Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-29 / 17-18. szám

2l4 ---én szivemből sem szabad soha kihalni a hitnek, reménynek és a szeretetnek. És most hozzá, oh hozzá, hogy drága, kedves arczát még egyszer megláthassam és a végtisztességet neki megadhassam.“

Felemelkedett és kiadá a parancsot a tovább utazásra. Weiszenfelsben találkozott a hőn szeretett férj holttestével. Szomorúan zúgtak a gyászharangok, midőn a feketével bevont kocsin a svéd királyt a városba kisérték. Mária Eleonora nem láthatta többé férjét. Azt mondták neki, hogy a halál eltorzította arczát s kérték, hogy ennek megnézésével ne ho- mályositsa el azt a kedves képet, mely örökre szivébe vésődött, a férfias nemes vonásokat, a ragyogó, szeretetteljes szemeket. A jó nő szivéből mindezt kitörölni nem volt a halálnak hatalmában. A holttestet Weiszenfelsben felbonczolták, s miután beleit gyászos ünnepélyességek közt kivették s a Klára templomban elhelyezték, bebalzsamozva a királyi sírboltban teendő temetés végett Svédországba szállították. Szivét azonban, azt a hű szivet, mely érte dobogott magánál tartotta a királyné. Nem tudott megválni tőle. Egy kis ezüst dobozban hordozta magával sokáig, mig a lelkészkedő papságnak sikerült megnyerni a királynőt annak a közvéleménynek, hogy a nagy férfiú szive is szentelt földben pihenjen. S azóta ott nyugszik a protestáns hitért egykor oly lángoló szív is a stocholmi sírboltban.

Erfurtban pedig még nagyon sokáig megőrizték emlékét a svéd királyi párnak.

THOMAY JÓZSEF.

Történelmi tárház.

A bécsi Ring-szinházban égettek temetése.

Deczember 8-kán történt a bécsi Ring-szinház égése, mely alkalommal mintegy 5oo ember benfult vagy agyonnyomatott. Ezeknek temetése történt deczember i 3-án, kedden. A nép felbőszültsége és izgatottsága miatt nem bátorkodtak temetési menetet rendezni a városon keresztül s azért beérték egy halotti istentisztelettel a Szent István-templomban és temetési szertartással a köztemetőben.

Három zászlóalj katonaság szállta meg a temetőt és tar