Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-29 / 17-18. szám

204 ---he

lyén is volt. Sz. István ugyan is a főpapságot az ország legelső rendévé tette, helyet adott neki az országtanácsban s a polgári közigazgatásban, de egyszersmind kötelességökké tette, hogy a haza védelméhez, jövedelmeik arányában hozzájáruljanak. Mig a püspökök a magyar nép keresztyén vallásra térítésével foglalkoztak s ezzel minden idejök igénybe volt véve: politikai szereplésüknek semmi nyoma sincs. De majd István halála után, mint közbenjárókat, békéltetőket látjuk őket szerepelni a fejedelmi család tagjai közt; majd politikai követségben járnak a német császárhoz és a pápához; a XII. s XIII. századokban végre törvények és oklevelekben nyilvános nyomaira akadunk annak, hogy a főpapok a királyok táborozásaiban, hadi népeikkel együtt részt vesznek. így küzd Ugrin, a vitéz kalocsai érsek Bélával együtt a tatárok ellen és el is esik hazája védelmében a Sajónál. Ily fontos politikai s katonai tényezők lévén a püspökök : nagyon természetes tehát, hogy királyaink a kinevezési jogot kezeikből ki nem bocsáthatták. Nem is követeié ezt aztán IV. Bélától IV. Sándor pápa; sőt midőn szemére hányja neki a király, hogy a tatárok ellen semmivel sem segité s tudtára adja, hogy a tatárlchán világhóditás végett akar vele szövetkezni: segítséget Ígér legott Bélának a tatárok ellen s a Jánoslova- gok és a cisterciták kivételével, az összes papi jövedelmek >/5-ének fölvételére hívja föl s fogadja, hogy ezután idegen püspököket nem jelel ki a magyar egyházba.

A mit igy elért a derék király, csaknem megsemmisité az ő és fia V. István közt kitört villongás (i264,) melyben a pápa lép föl ismét békéltető gyanánt. A pápai követ (Guidó bibornok) ugyanekkor követeli, hogy feleséges püspök a magyar egyházban ne lehessen, s a pápa engedélye nélkül, a püspököt csak is a fölségsértés esetén lehessen elfogni.

V. István rövid uralkodása után IV. vagy Kun Láászló- val verte meg István a magyart. Neveltetésének elhanyagolása s ebből folyó romlottsága: egyiránt bűne a királyi udvarnak, a kis király helyett kormányzóknak és a magyar főpapságnak, a király s az ország javára; a kunok megtérítésével sem törődött. László aztán versenyt fosztogatta kunjaival a zárdákat, templomokat, de minden aljassága mellett is megakarta védni királyi jogait, midőn az ellene zsinatolni készülő pápai követet elfogatja. Kun Lászlót megölték végre kunjai;