Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)
1882-01-15 / 15-16. szám
igi ki menedéke maradt az emberek fiának akkor is, mikor emberi segély mitsem használ többé. De hát ki is hozna neki még ma kenyeret ? Erre hirtelen feljött valaki a sötét lépcsőkön, benyit s ez volt az átellenben lévő vendégfogadó házi szolgája, ki restelvén messzebbre menni szabó után, a mi emberünkhez fordult munkával egy idegen részére. De mikor a házi szolga látta a szabó szegényes öltözetét, habozott a munka átadásával. Csak hogy a szabó oly biztosan Ígérte a jó munkát, hogy a házi szolga mégis csak ott hagyta azt. Dolgozott egész éjjel s mikor lankadni kezdett, rátekintve beteg nejére és leánya sápadt arczára, ismét erőt érzett magában s reggelig elkészült a munka. Az idegen vendég teljesen meg volt elégedve a ruhával és a szokottnál több munkadijt adott a szegény szabónak, sőt mikor örömkönynyet vett észre a szabó szemében, még megtóldta a dijat. Volt tehát élelme s nem is maradt Istennek adós hálájával. Az idegen ur azon nap még előkelő társaságban megfordulván, ajánlotta az uraknak ezen ügyes szabót. És ezen ajánlás folytán lassankint munkához és jó keresethez jutott. Rajta betelt tehát az ige: „A te nyomorúságodban segítségül hivál engemet s megszabaditálak tégedet.“ 81. Zsoltár 8 verse. Biblia a halálos ágyon. Scott Walter, sok regénynek hires szerzője, halálos ágyán kívánta, hogy valamit olvassanak neki. Mikor veje kérdé: „Mely könyvből olvassak fel?“ feleié Scott Walter: „Mit kérded? hiszen csak egy könyv van!“ Ez alatt értette a Bibliát. Olvasták tehát János evangyéliomának i4-ik részét. Áhitatos meghallgatás után pedig mondá: „Úgy van! ez az én vigasztalásom ! " Wrangel tábornagy életéből. A válságos i848- és i84g-ik években rábízták a Berlin és kornyéke feletti parancsnokságot. Mikor akkoriban kocsin látogatóba ment valamely házba, körülvették a házat lázongó emberek s nagy fütykösökkel vártak rá. Figyelmeztették erre Wrangelt. Ez azonban mondá: „Ismerem az én berlini népemet,“ és nyugodtan kilépett, mimha mitsem gyanifima, megvette egy lányka által árult ibolya bokrétákat és adott egyet a