Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1882-01-15 / 15-16. szám

179 — get s Gellert Csanádi püspököt a római egyház szentel közzé iktatta, s a királyi tetemeket 108.3-ban aug. 20. ki is emeltette László nagy pompával sírjaikból. — Gergelyen IV. Henrik boszszut állt, Rómát bevévén: már-már kezébe is kerítette őt, midőn az angyal várból a normannok megszabadították és Szalernumba vitték — kisérve a római nép átkaitól, hol szám­űzetésben meghalt. Helyébe pártja a montecasinoi apátot Dezsőt III. Viktor név alatt; IV. Henrik pedig Wibert német püspö­köt tette pápává III. Kelemen név alatt. László királyunk — mint Henrik ellensége, — III. Viktort ismerte el és 20 ezer lovast ígért a császár ellen, ha ez Viktornak hódolni nem akarna, de magok a svábok és szászok is kibékülvén Hen­rikkel : a segély nyújtás elmaradt. László tevékenységét ezután más vette igénybe. — Test­vére Ilona által — Horvátországba behivatván, ez országot ismét Magyarországhoz csatolta s a gyenge lábon álló keresz- tyénség biztosítására 109.3-ik év körül a zágrábi püspökséget alapította. A magyar kér. egyház állásáról e korban jelentékeny tájékozást nyújtanak nekünk a szabolcsi és esztergomi zsinatok végzései. Az 1092. jun. 12-kán, László király elnöklete alatt tartott szabolcsi zsinat letétel büntetése alatt rendeli a 2-odszor nősült papok és diakónusoknak, hogy feleségeket elbocsássák; a feleséget helyettesitő papi szolgálót pedig eladatni rendeli. „Azon papok mindazáltal, kik első, törvényes házassságban élnek, a békeség kapcsa s a szent lélekben való egyesség miatt, — nejeiket mindaddig megtarthatják, (úgymond a zsi­nat) mig nekünk ez iránt az apostoli atya nem tanácsolna.“ A magyarországi papság", habár nem is volt éppen oly szent életű és hitbuzgó e korban, mint Sz. István idejében, de még sem volt oly elfajult, mint a német s még inkább a lom­bárdi papság; mindazáltal a fegyelem itt is lazult, s a hatalom és nagyravágyás felébredt kivált a szerzetesek főnökeiben, az apátokban, a kiket a szabolcsi zsinat ismét a püspökök alá rendel, szigorúan meghagyván ezeknek a szoros fegyelem gya­korlását. A papoknak itt is bővében volt már az egyház, és csavargó papok itt is találkoztak. E zsinat tehát intézke­dik, hogy a külföldi papok csak is püspöki ajánló levéllel bo­csáttassanak be az országba ; de maga ez az ajánló levél is megvizsgáltassák. A valamelyik püspökhöz vagy főispánhoz szegődött papok ott maradjanak s az elbocsátás nélkül távozók *

Next

/
Oldalképek
Tartalom