Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1881-12-11 / 11-12. szám

zadás élére most is, — a király egy rokona —■ Gyula erdélyi vajda állt, ki még a Moldvában csatangoló vad besenyőkkel is szövetkezett. István legyőzte Gyulát 1002-ben s a besenyő­ket ioo-3-ban. Az uj királyságnak s benne a római hitnek még egyszer támadt István alatt ellensége, midőn t. i. István egy hűbérese Achtum, — ki a Marostól délre eső vidékeket birta, — föllázadt. A király szerencsésen legyőzte őt, birtokai nagy részét Csanád nevű ispánjának s az egyháznak adta, ek­kor alapítván a Csanádi püspökséget io3o-ban melyet "a tudós Gellérttel töltött be. Az István alatt nagyban megindult térítés munkásai so­kan lehettek ; mert a szomszédos 'országokból úgyszólván özön­löttek a szerzetesek legkivált, hogy a magyarok megtérítésé­nek dicsőségében részt vegyenek: de neve nem soknak ma­radt fönn. Adalbert, Antrik és Gellért püspökökről már volt szó. Zoerard és Benedek a térítésben haltak el; Walther szer­zetes, ki a Gellért püspök Csanádi iskolájának nagyhírű taní­tója volt, Albert, Fülöp, Henrik, Konrád, Krató, Tarló és Ist­ván esperesek tudományosan mívelt és a magyarnyelvben is jártas férfiak voltak s a magyar kér. egyház megalapításában oly buzgalmat fejtettek ki, hogy méltó miszerint nevöket fel­jegyezzük. E papok legnagyobb részben szerzetesek lévén, nem voltak nősök; de később a világi papok száma szaporodván, a pap-nősülés náluk is elterjedt s azon rege, hogy a cser­halmi diadalkor sz. László a nagyváradi püspök leányát sza­badította meg a rabló kuntól, mutatja: hogy őseink között a nős püspökök nem tartoztak a ritkaságok közé. István törvényei különösebben gondolkodnak az egyház­ról s vallásról. Védelembe veszik azt s szolgáit, hirdetőit. A keresztyénséget megvető, vallást nem tisztelő, az egyházat s örökségét megkárosítók stb. szigorúan bűntetteinek. A papok s püspökök rendeletéit a hatóságok, tisztviselők, sőt még a király is tartozik végrehajtani. A ki Vasárnap dolgozik, az elveszti ökrét, lovát, eszközét stb. A községi bírák tartoztak a népet, a tüzőrökön kívül Vasárnap templomba hajtani. A ki elmaradt, kifosztatott. A templomban zajongó előkelők kiüzettek, a köz- rendüek megostoroztattak stb. Abőjtölni s gyónni nem akarók egyházi temetségben nem részesültek. Ha a rokonok a haldok­lóhoz papot nem hívtak, lakoltak. A boszorkányokat a papok­nak kelle bőjtöltetés és tanítás végett átadni, a kik azokat nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom