Vasárnap, 1881. október - 1882. szeptember (3. évfolyam, 1-50. szám)

1881-12-11 / 11-12. szám

Harmdik folyam. fl—12. szám. Felső-Bánya, 1881. decz. 11. A hetedik napot megszenteljed ; az Urnák napja az. Mózes 2-ik könyve 20-ik rész. Advent. Jézus, Jézus! a kit várunk, Te maradj a mi királyunk. Örök igéd áldó fénye, Legyen éltünk szent reménye. S Te Atyánk’ örök szeretet, Ki Jézust alá küldötted, Segélj, hogy őt követhessük, S örökségét megnyerhessük! CZELDER JÁRTON. Mi a tied vagyunk Krisztusi Adventi jelszó. Nagyon szomorú napjai voltak Dávidnak akkor, midőn Saul elől menekülnie kellett és szerte bolyongott Juda pusztá­jában. Ily el hagyatottságában egyszer csak azt veszi észre, hogy nincs egyedül, hanem, — mint arczukról is lehetett olvasni, — oly népség által van körülvéve, a melyet egytől- egyig a nagy szükség vagy a keserű bűntudat üldözött. Bi­zonyára tehát nem valának mindnyájan ártatlanok, lévén köz­tük sokan olyanok is, a kik büntetésképen megérdemelték sor­sukat. És Dávid, az Ur felkentje, az Isten szive szerint való férfiú, nem tartotta méltóságán alólinak azt, hogy ily népség­nek élére álljon és vezére legyen. De ezen megaláztatásában is, találkozott az Isten kegyelmének jeleivel, s az isteni kegye­lemnek egy ily jele volt az, hogy Amazai, a harmincz ember főnöke hozzá lépett, és Isten leikétől indíttatva igy szóit: „A

Next

/
Oldalképek
Tartalom