Vasárnap, 1880. október - 1881. március (1. évfolyam, 2-26. szám)

1880-12-05 / 9. szám

120 így a szegények, a kiknek nincsen módjuk a jótételre, ugyan­csak megjárják. Miből tegyen az jót a kinek semmije sincs, csak hite, bárha az ilyennél beéri a jó Isten a hittel. Eszes. Mindenkitől annyit kér számon a gazda, a meny­nyit rábízott, a kire kevés talentumot: attól kevesebbet, a kire több talentumot bizott attól többet követel. Ez a méltányosság s a hit az Ur szemei előtt megdicsőiti a keveset is, a hitetlen­ség semmivé teszi a legfényesebb ajánlatot is. Akár példát is hozok fel. Nyissa föl csak Márk v. XII. 4i. versét. Vak. (Olvassa.) És mikor ült volna Jézus a szegények pénzöknek ládája ellenében, nézi vala, mi módon a sokaság hányná a pénzt a ládába; a gazdagok azért sokan sok pénzt hánynak vala. És mikor előjött volna egy szegény özvegy asszony, vete a ládába két fillért, mely egy pénznek negyed­része .... Eszes. (Közbeszólva.) Elég, a többit majd elmondom én. Jézus odaszólitá tanítványait s igy szól nekiek: „bizony mon­dom nektek, hogy ez a szegény asszony többet tett a ládába, hogy nem mint a többi, kik pénzt hányának a ládába . . . mert ez valamije volt, mind oda adá.“ Lássák, komám, ez bizonyítja, hogy Istenünk nem az áldozat nagyságára, de a szív tisztasá­gára s a hitre tekint s igy a legszegényebb ember is tehet jót ... a kinek sem aranya, sem ezüstje : letörölheti a sirók könnyeit, vigasztalhatja a beteget, a jótétel nincsen kizárva senkitől sem, lehetünk mindnyájan könyörületes samaritánusok, ha jó szivünk s igaz hitünk van. Mosolygó. Tökéletesen igaza van Eszes koma, most már magam is belátom, hogy a hitet a jó cselekedettől elvá­lasztani nem lehet. Az egyik a gyökér, a másik a gyümölcs, s az olyan jó cselekedet, mely nem a hitből ágazik, hanemcsak magamutogatásból veszi eredetét, nem sokat vet a latba, az olyan hit pedig, mely jó cselekedetet nem szül, csakugyan meg­holt állat. Mégis igazságom volt nekem, mikor Talpas Mihály üdvösségéért nem adtam volna egy batkát sem ; akármilyen fenhangon imádkozzék is, de ha megvonja az Úrtól, a mi az Űré, ha nem áldoz a szegényeknek, egyháznak semmit sem, csak olyan farizéus, mint azok, kiket az Idvezitő élesen meg­dorgált, olyan mint azok, kik megszűrik a szúnyogot, a tevét pedig elnyelik. Eszes. Úgy van, nekünk mindnyájunknak kötelességünk Jézus nyomdokán járni; az ő élete pedig merő jótételből állott

Next

/
Oldalképek
Tartalom