Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)

romemeletes lakótelepi épülettel találja szemben magát. Elámulhatunk, hogy mire képes az elszánt tudatlanság! Itt, ha külső falat alig bontottak is, még nehezebb felismerni az eredetit, mint az orosz követség épületében. A Rippl-Rónai utcai másik sarkon (Andrássy út 121.) éppen irodaházzá alakul az egykori Édeskuthy-villa, amely a legtovább tudta megőrizni erede­ti formáját. Építtetője, Édeskuthy Lajos, Saxlehner Andráshoz hasonlóan, szintén gyógyvíz-forgalmazó volt. Az általa forgalmazott Mohai Ágnes víz azonban kevésbé volt népszerű, mint a Hunyadi János keserűvíz, így neki a háromemeletes palotabérház helyett csak — egy részén emeletes — villára telt. A tervező, Jamniczky Lajos sem volt ismert, nagy tekintélyű mester. A villa mégis meghittre sikeredett, olyannyira, hogy Wekerle Sándor pénzügy­miniszter vette meg 1889-ben, innen költözött a Sándor-palotába három évvel később, miniszterelnöki kinevezésekor. A századforduló után néhány évig Vázsonyi Vilmosnak — az Abbázia kávéháznál emlegetett politikusnak, egy­kori igazságügy-miniszternek - volt itt az ügyvédi irodája. A szomszéd ház (Andrássy út 123.) az egyetlen túlélő a Sugárúti Építő Vál­lalat emelte négy villa közül (tervezte Benkó és Kolbenheyer). Formáját viszony­lag sokáig megőrizte. Földszinti loggiáját már régebben beüvegezték, hátsó frontjához kis toldalékot ragasztottak; a mostani használó, a török nagykö­vetség csak a lépcsők pofafalának idegen anyagával és az arra állított - fek­tetett - oroszlánokkal igyekezett kifordítani eredeti mivoltából. De végül is mindez helyrehozható. A ház első tulajdonos lakója a mártír miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos lánya, gróf Keglevich Béláné Batthyány Ilona volt, aki aty­ja mellett, a mauzóleumban alussza örök álmát, noha nevét a legújabb hely­reállításkor már eltávolították onnan. A 125. számú villa a legszigorúbban zárt épület a villasorban. Báró Révay Ferenc (1834-1914) számára Weber Antal építette 1885-ben. Az épület eredeti beosztása igen különös volt, nem volt benne hely családnak, asszonynak és gyerekeknek. A különc báró nem fogadott benne látogatókat sem. Halála után, 1915-ben a Gyűjtő című folyóiratban írták róla-. „Karácsony hetében, élete 80-ik évében halt meg a b. Révay-c&alád túróéi ágának utolió tagja, b. Révay Ferenc, ki már jó idő óta a külvilágtól teljeien elzárkózva töltötte napjait Andráay-úti palotájában, úgy hogy cóupán aelédiégével. külö­­nöAen pedig kedvenc komornyikával, Reichl JánoMal érintkezett, ellenben 57

Next

/
Oldalképek
Tartalom