Gábor Eszter: Andrássy út - A mi Budapestünk (Budapest, 2002)
emelet épülhessen. A lépcsőház mögötti kisebb udvarból a földszinten eredetileg istálló és kocsiszín nyílt. A háziúr lakása a sugárúti szárny első emeletét foglalta el, hat utcai szobája mögött volt az udvarra nyíló háromablakos, megközelítőleg 50 négyzetméteres ebédló. A konyha és a kapcsolódó mellékhelyiségek egy szinttel lejjebb, a nagyudvari szárnyban kialakított félemeleten kaptak helyet. A felsőbb emeleteken a Sugárút felé négy- és ötszobás, a Révay utca felé három- és négyszobás lakások épültek. (A sugárútiak egy-egy udvari szobával.) A Harkányi-palota is a római Cinquecento formáihoz igazodva épült. Sugárúti homlokzata kiegyensúlyozottabb, plasztikai díszei jelentéktelenebbek, mint a Saxlehner-palotáé. Festészeti díszítéséről nincs tudomásunk. Tudjuk viszont, hogy Harkányi Frigyes lakásának - feltehetően dolgozószobájának — faburkolatát Györgyi Géza tervezte, a külsőtől eltérően német reneszánsz modorban. Az építtető Harkányi Frigyes (1826-1919) vagyonát termény-nagykereskedő apjától örökölte. Jogot tanult a pesti egyetemen, nemzetőrként részt vett a szabadságharcban, majd külföldön folytatta gazdasági tanulmányait. Hazajövet része volt a Budai Takarékpénztár, a Magyar Általános Biztosító és a Földhitelintézet alapításában. A kiegyezés után a Kereskedelmi Minisztériumban miniszteri tanácsos, 1870-től országgyűlési képviselő, 1885-től felsőházi tag, 1895-ben bárói címet kapott. A Dobó utca sarkán álló palota (Andrássy út 12.) is hasonló rendeltetésű volt, mint az előző kettő, azokkal megközelítően egy időben, 1882—84 között épült. (A 336 négyszögöles telket 1882-ben 150 200 forintért vette az építtető.) Külsőre nagyvonalúbb, homlokzata mozgalmasabb, gazdag szobrászati díszével kiemelkedik az utcasorból. Tervezője Quittner Zsigmond. A harmadik emelet magasságában elhelyezett szoborpárok a polgári eszményeket jelenítették meg (balról: hűség és szerelem, vendégszeretet és gazdagság, egyetértés és erő, béke és munka), ezek és az udvarban látható kútdombormű (Incíelkedók) egyaránt Donáth Gyula művei. (Donáth kevéssel korábban a bécsi Kunsthistorisches Museum plasztikai díszítésében is közreműködött.) Az építtető, megyeri Krausz Lajos (1843-?) Harkányi Frigyeshez hasonlóan nagy vagyont örökölt apjától, de maga is tevékenyen részt vett a gazdasági életben, és az 1880-as években képviselő is volt. A ház főemeletén ó, a tulaj'5
