Buza Péter - Gadányi György: Fel a fejjel! - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

XIV, Hermina út 18.

A század első évtizedében, ha kissé távolabb húzzuk meg a határt: az első világháborúval, leáldozott a kupolás-tornyos városi polgárházak divatja. Ha épül is még néhány régi ízlést követő palota Buda és Pest sűrűbben lakott negyedeiben, azt nyaralónak minősíti a közvélekedés és maga a megrendelő is, ahogy az a Schannen Ernő és Arthúr építészek 1913-as tervlapjain is olvasható. A megrendelő, nagyságos Gyukits Gyula úr a Gizella úti Magyar Gyapjútomp és Kalapgyár részvénytársaságnak volt alapító tulajdonosa. Zuglói hely- történeti írások szerint vállalkozását a millennium évében, 1896-ban alapította. Ennek az adatnak ellentmondani látszik, hogy Gyukits a fővárosi címtár szerint még 1899-ben is közönséges kalapossegéd a Ferencvárosban, s hogy a társaság vezérférfiainak jegyzékében ebben az esztendőben nem lelhető fel a neve. A Gizella úti kalapgyár telephelyén viszont 1913-ban minden kétséget kizáróan a Gyukits és tsa kalapgyár működik, s annak tulajdonosa nagyságos Gyukits Gyula - az építtető. (így látszik tehát: az 1896-ban alapított zuglói üzemnek - ez volt az iparág legnagyobb budapesti vállalkozása - nem alapítója, csak felvásárlója Gyukits, aki aztán még a harmincas évek végén is jegyzi a céget.

És a nyaralót mindmáig, a remek bérvillát, amelyet közvetlenül az első világháború kitörését követően adott át a megrendelőnek Gerstenberger Emil építőmester, a kivitelezés irányítója. Jegyzi Gyukits szépen metszett betűkkel - monogramjával a díszes lépcsőházba nyíló savmaratott, csiszolt üvegajtón -, s legfőképpen az odafent sorjázó, kalapokat formáló kupolákkal. Ne legyenek senkinek kételyei, miből épült valójában nagyságos Gyukits Gyula úr Városliget közeli, pazar nyaralója.

52