Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

AZ ELSŐ SPORTLÉTESÍTMÉNYEK

A főváros első - ma már egyébként nem létező - újkori „sportlétesítményei” lövöldék voltak a XVII. század végén, melyeket Buda törököktől történt visszavívása után a polgárjoggal rendelkezőknek heti rendszerességgel kellett látogatniuk a hadi ismeretek elsajátítása végett. A katonáskodáshoz kötődött kezdetben a lósport is. A hazai lóállomány állapotán kesergő Széchenyi Louakrul című művében már megfogalmazta a magyarországi minőségi lótenyésztés és „ló-pályázás” ideáját. Az általa életre hívott lóversenytéren (a külső üllői út és a Soroksári út között, a mai Ferencvárosi rendező pályaudvar keleti szélén) az első futamokat 1827. június 6-án rendezték, s ezen már szép számú nézőközönség foglalt helyet a fából épült tribünökön. Szintén katonai hagyomány a vívás továbbélése a modern sportban. 1825-ben a Magyar Király Szállodában nyílt meg a Pesti Nemzeti Ví- voda, az ikervárosok polgárságának első modern sportintézménye - francia kezdeményezésre.

Negyedik futtatás Pesten - a Széchenyi-féle

LÓVERSENYPÁLYÁN (SCHMID JÁNOS LITOGRÁFIÁJA)

5