Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)
A Népstadion és környéke Millenáris (XIV, Szabó József utca 3.) A Millenáris a legrégibb a ma is használatban lévő budapesti sporttelepek közül. Ma a „Mili” szerényen megbújik fiatalabb, de nagyobb testvérei: a Népstadion, a sportcsarnokok és a Kisstadion árnyékában, és a Népstadion telkét körülvevő utcákról alig lehet észrevenni. Az „Országos Sport Bizottság Csömöri úti versenypályája” (ez volt a régi lóversenytér és a Stefánia út között, a Városliget közelében lévő telep hivatalos neve) 1896 tavaszán épült fel Bláthy Ottó Titusz villamosmérnök tervei szerint. Az ezredévi szabadtéri sportviadalok helyszínéül szánt sporttelepet 1896. május 14-én versenyekkel nyitották meg, s a publikum ekkor üdvözölhette először az Athénból hazatért olimpikonokat. A három héttel később megrendezett ezredéves ifjúsági tornaversenyt pedig Ferenc József és kísérete is érdeklődéssel szemlélte a pompás, teraszos királyi pavilonból. Az emlékév végén a pályát le kellett volna bontani, mivel azonban ez volt a fővárosban az egyetlen korszerű versenypálya, a sportegyesületek kijárták A Millenáris betonteknője 48