Zeidler Miklós: Sportterek - A mi Budapestünk (Budapest, 2000)

a futballpálya köré. A 450 méteres, 12-42 fokos dőlésű, száz kilométeresnél nagyobb sebességre tervezett fordulókkal épített pálya éveken át remek versenyeket és szép jövedelmet hozott, amíg 1928- ban a Millenáris újjáépítése egyik napról a másikra csődbe nem vitte az újpesti velodromot. A fapályát még abban az évben elbontották, az így felszabadult tribünrészekkel a nézőtér 28 ezresre bővült. A második világháborút követő felújítás során műjégpálya és kézilabdapálya is épült. A jelenleg mintegy 22 ezres Megyeri úti stadion ismét gyökeres felújításra szorulna.

Kispest-Honvéd (XIX., Új temető utca 1-3.)

Az 1909-ben alapított Kispesti AC első pályája alig volt több mint egy tágas rét. 1913-ban azután a Sárkány utca végén megnyílt a „Sárkánybarlang”, amelyhez azonban csak hosszú évekkel később épült hatezer fős tribün. Ezt a harmincas évek közepén kissé kibővítették, de a komoly, 25 ezres lelátó csak az ötvenes évek Puskással, Kocsissal felálló nagy Honvédjának sikerei idején épült fel. A pálya 1967-ben villanyvilágítást kapott, a nyolcA kispesti Bozsik Stadion

45