Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

rafia terén jelentkező újításokat legelsőnek valósította meg” (Az Est Hármaskönyoe). Természetesen az elsők között tért át a hangosfilm vetítésére alkalmas technikára is. A második világháborút a mozi épülete viszonylag jó állapotban vészelte át, és működését 1945-ben újra megkezdte. (Rövid időre mint volt német vagyontárgy a Szovexportfilm tulajdonába került, így jobbára szovjet filmeket vetítettek az ötvenes évek elejéig, amikor a Szovjetunió visszaadta magyar tulajdonba.) Az 1956-os Corvin közi harcokban súlyosan megsérült az épület is. Már 1955-ben tervezett felújítása és korszerűsítése végül csak 1957-ben valósulhatott meg, a renoválás-átépítés után Budapest legkorszerűbb, kinemasz- kóp rendszerű mozija lett. Mivel nemcsak az egyik legnagyobb, de mindenképpen a legkorszerűbb és legmodernebb mozik egyike, ha időről időre az átalakítások miatt bezárták - minden újabb megnyitása egyszersmind filmtechnikai reveláció is volt.

Mai formáját 1996-ban nyerte el, az átépítés megkímélte az eredeti homlokzatot, s a nagyterem egykori állapotát is megőrizték az építők. A Corvin ma a „leg”- ek mozija: itt van a legtöbb terem: összesen hat vetítő- és a Ráday-terem. A Corvin a legnagyobb alapterületű pesti mozi: 4573 négyzetméter, s itt található a Kordateremben a legnagyobb - száznegyven négyzetméteres - pesti mozivászon. Itt a legnagyobb a távolság a sorok között, a kényelmes fotelszékekben a leglan- galétább néző is kényelmesen kinyújthatja a lábát...

43