Pongrácz Erzsébet: Mozikalauz - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Csalogány mozgó (1912-13)

mozik. A Haller utca környékén valamikor három is volt, ma egyetlenegy sincs. A külső hetedik kerületben valamennyi kis mozi megszűnt. A belső Józsefváros nagy tömegeinek szórakozóhelyei, az egykori Magyar, a Hazám, a Mátyás, a Mép mozgó és még hány „kis- piszkos” tűnt el mára!

A háború nem tett jót a filmes szakmának, a mozik száma drasztikusan csökkent. 1920 októberéig a mu- tatványosi engedélyekkel együtt a moziengedélyek kiadása is a rendőrség jogköre volt. Az 1920-as rendelet ezt a jogot a belügyminiszterre ruházta. A mozik működtetésének engedélyezése mellett maga a filmkészítés is a politika befolyása alá került. A nagy lendülettel indult magyar filmgyártás a szigorú cenzúra miatt majd tíz esztendőre megtorpant. Elhagyta az országot Kertész Mihály, Korda Sándor, Bíró Lajos... A moziengedélyesek közül csak kevesen maradhattak meg, főleg a külvárosiak. Az érvényes engedélyeket az úgynevezett „mozirevízió” során vizsgálták felül. A rendelet szerint új „mozgófényképüzemi mutatványengedélyt” vagy hosszabbítást nagyobb eséllyel kaptak azok, akik „valamely különleges viszonynál fogva az állam gazdasági támogatására tarthattak számot” - elsősorban vagyontalan hadirokkantak, hadiözvegyek és -árvák, vall