Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)
A Ferenc-hegyi-barlangot legalább olyan dúsan díszítik a borsókövek, mint a Szemlő-hegyit. Itt azonban jóval nagyobb járathosszúságot borít a borsókő, mint kiépített szomszédjában. A hasadékok keskenyek (gyakorta csak fél-egy méter szélesek), és nem is olyan magasak, mint a Szemlő- hegyi- vagy a József-hegyi-barlangban. Nagyobb terem is csak egy-kettő van (Rákóczi-dóm, Bocskai-terem és a kisebb Zrínyi-terem), ezek is kifejezetten alacsonyak. A szűk méretek, szorítok jellemzők az egész barlangra, ezért nem is kerülhet sor idegenforgalmi célú kiépítésére és bemutatására. A borsókövek mellett a sokfelé megtalálható barit- kristályok és a gyönyörű oldásformák, hévforrás csövek jelentik a barlang fő értékét. A barlang feltárói és térképezői: Kessler Hubert és társai, később a Sziluássy Andor és Szilvássy Gyula vezette barlangkutatók Mátyás-hegyi-barlang AMátyás-hegyi-barlang bejárata előtti kőfejtőt több mint száz esztendeje nyitották meg. Mégis csak az 1930-as évektől van nyoma az irodalomban a hatvan méter hosszú Felső-barlangnak, és a négyszer akkora Tűzöl tó-barlangnak (ez furcsa nevét a barlangban elkóborolt gyerekek keresésére indult, és ott szintén eltévedt tűzoltókról kapta). 1948-ban fedezték és térképezték fel közel két kilométer hosszan az úgynevezett Centenáris-szakaszt. I960 — 1980 között a barlang hosszát újabb feltárásokkal négy és fél kilométerre növelték. Ma már az újabb felfedezésekkel együtt közel öt kilométer hosszúságban ismert. A barlangot 1944-ben óvóhelynek használták. Az óvóhely-barlang járatainak nagy részét ma már elfalazták, a négy bejáratból is kettőt Itt helyezték el a Geofizikai Intézet egyik obszervatóriumát is. A Mátyás-hegyi-barlangban láthatók Budapesten a legszebb oldásos formák (Vadvizek útja, Színház terem, Nagy-terem). Sajnos az apró szemű, csillogó gipszkristályok (Kincses-kamra, Vonalzó) nagy része 33 3
