Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

felfedezett Térképész-ág, amely a Mátyás-hegyi-barlang felé nyúlik, de az összeköttetést a két barlang között még nem sikerült megtalálni. Mivel ez a járat zsákutca, és a meredek lépcsőket visszafelé is meg kell mászni, ennek a teremnek a meg­látogatását csak kisebb létszámú, vállalkozó kedvű cso­portnak ajánlják. A Keresztfolyosónál jobbra fordulva a Széles-folyosó vezet az úgynevezett Orgonához. Ez az eredetileg szép cseppkőpillér napjainkra — az 1914. évi földrengés és a második világháború idején történt csonkítások követ­keztében — erősen megrongálódott. Újabb pár méter után többirányú elágazáshoz érünk. Egyenesen előre pár lépcsőn mehetünk le az Állatkert­be, amely jelenleg az 1980 óta felfedezett új részek bejárata. Nevét onnan kapta, hogy a bal oldali falon a cseppkőlefolyások különböző állatokra emlékeztetnek (elefántcsorda, teknősbéka, krokodil). Az elágazástól balra kis terem nyílik. Ez volt régen az úgynevezett Kabaré, ahol baráti, ünnepi összejövetele­ket rendeztek, és előadásokat is tartottak a barlangkuta­tók. Ma ez a terem a Meteor-barlang kutatása közben 1969-ben halálos balesetet szenvedett Lakatos László, a Pál-völgyi-barlang akkori idegenvezetője nevét viseli. Az elágazástól jobbra felfelé huszonhárom lépcső vezet a Páholyba, ahonnan a Színház-terembe, a bar­lang régi szakaszának szerény méretű, de mégis leg­nagyobb termébe nézhetünk le. Velünk szemben a Zsi­nórpadlás, ahol néhány állandó „díszlet” köti le a fi­gyelmünket (nevüket a Budai-hegység egy-egy jelleg­zetes objektumáról kapták): a János-hegyi kilátó, alatta a zugligeti Tündérszikla. Ezek természetesen mind cseppkövek. Néhány kisebb borsókő képződmény kö­zött egy 1907-es bevésést láthatunk (Izzadó). Ha visszamegyünk az elágazáshoz, a lépcső mellett elhaladva ugyanebben az irányban juthatunk be a Szín­ház-terembe, a Színpadra. Útközben jobb felé nézzünk be a Boszorkánykonyhába, ahol a barlang legszebb oldásos gömbfülkéi vannak. Amint az alacsony kapun belépünk a Színpadra, a jobb oldali falon csillogó, szép kalcittelért láthatunk, fölötte pedig a kőzet névadó ál­latkáinak, a nummuliteszeknek korong alakú, közé­pen kissé kivastagodó, egy két centiméteres maradvá­nyait. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom