Adamkó Péter - Dénes György - Leél-Őssy Szabolcs: Budai barlangok - A mi Budapestünk (Budapest, 1992)

A NAGYKÖZÖNSÉG ELŐTT MEGNYITOTT BARLANGOK

A Gellért-hegy barlangja

Elsőként a középkori Pest-hegy, a Gellért-hegy barlangjával, a mai Sziklakápolnával ismerkedünk meg. Ez az eredetileg egyetlen teremből és annak két oldalfülkéjéből álló, tágas bejáratú sziklaüreg a Duna partján emelkedő hegy oldalában nyílik. Alatta ott folyik a bővizű folyó, előtte, a hegy lábánál meleg vizű forrás fakad. (Ide épült a mai Gellért fürdőszálló.)

A soha be nem fagyó forrás télen még meleget is adó vize, a halban gazdag Duna, a környező hegyek akkor még vadban bővelkedő erdői már az őskor emberét is ide vonzották, a tágas barlang kitűnő tanyahelyet kínált. Ez lehet fővárosunk egyik legősibb emberlakta helye.

A múlt század második felében és századunk elején a barlang nyílásának íve alatt egy öreg lakóház állt, csak 1913-ban, a szomszédos szálloda felépülésekor bontották le.

1926-ban kápolnát rendeztek be a sziklaüregben, amelyet a hegy belseje felé mesterségesen kialakított folyosóval és termecskével bővítettek. A barlangot attól kezdve Sziklakápolna néven emlegették.

A második világháború után a barlang száját elfalazták, az üreg belsejében a hatvanas évek elején hidrológiai észlelőállomás létesült. A barlangból lemélyített fúrás néhány méterrel alább hévizes ásványi képződményekkel dúsan borított falú üreget tárt fel, ami azt bizonyítja, hogy a hegy kiemelkedése és a Duna mai szintre történt bevágódása előtt a ma is működő gyógyforrás hévizei magasabbra nyomultak fel a sziklák repedéseiben, és azok alakíthatták ki nemcsak a fúrás nyomán feltárult, kristályokkal borított falú üreget, de valószínűleg az ősidők óta ismert barlangot is.

1990-ben a barlang belső, mesterségesen kialakított helyiségében újból kápolnát rendeztek be, a Dunára néző, tágas barlangszáj és a természetes üreg korábbi állapotának helyreállítása is megtörtént.

9