Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Dagály Gyógyfürdő XIII., Népfürdő utca 34-36.

A Dagály fürdő területének hidrogeológiai jellemzőit jóval a fürdő kútjának kiépítése előtt ismerték. A Rákos-patak torkolatával és a jelenlegi fürdővel szemben a Dunában az úgynevezett Fürdősziget száz évvel ezelőtt már csak jókora zátony lehetett, mert csak alacsony vízállásnál volt járható. Szabó József geológus a múlt században negyven-ötven 24-59 °C hőmérsékletű forrást említ ezen a szigeten. A Duna szabályozása során, az 1870-80-as években a szigetet elkotorták, így a források mélyebben, a Duna fenekén fakadtak fel. Természetesen adódott a gondolat, hogy a Dunába elszökő vizet a parton mélyfúrással tárják fel.

Az 1943-44-ben végzett fúrások eredményeként 125,94 méter mélységből, percenként hatezer liter 41,5 °C hőmérsékletű víz tört fel. A fürdő tervei már közvetlenül a háború előtt készen voltak, kivitelezésükre azonban csak 1947-48-ban kerülhetett sor. 1948 szeptemberében volt az ünnepélyes megnyitó. Az akkor három medencével átadott fürdő vízellátását saját kútja, a Béke-kút biztosította. A folyamatos bővítés soA Dagály termálmedencéje

48