Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

ruhás gyógyfürdőosztályt is igénybe vehetik, amely a már említett átjárón keresztül elérhető. A gyógyfürdő bejáratával szemben van az ivócsarnok.

A Széchenyi fürdő gyógyvize nátriumot is tartalmazó kalcium- és magnézium-hidrogén-karbonátos termálvíz, fluorid- és metabór- savtartalma is jelentős. Kiválóan alkalmas az ízületek degeneratív betegségeinek, idült és félheveny ízületi gyulladások gyógyítására, ortopédiai, baleseti utókezelésekre és ivókúra formájában a gyomor, a bélrendszer, az epeutak, a légzőszervek idült, gyulladásos állapotainak kezelésére.

Gellert Gyógyfürdő

XI., Kelenhegyi út 2-4.

A Gellért-hegy lábánál fakadó meleg vizű források a mai fürdő helyén iszapos mélyedést hoztak létre. A XIII. században II. András a gyógyvíz fölé kórházat építtetett. A hegy lábánál a települést Szent Erzsébet falvá- nak hívták, ahol a királylány tiszteletére emelt templom közvetlenül a források közelében volt. Szent Erzsébet itt gyógyította és fürdette a szegény sorsú, leprás betegeket. Erről emlékszik meg a Margit-legenda, amikor „Szent Erzsébet asszony ispotályá”-ról beszél „Szent Gellért hegye alatt”.

Oláh Miklós is leírja - Buda szépségeit és nevezetességeit ismertetve - a már akkor híres budai fürdőket, közöttük a Szent Gellért-hegy lábánál, a Duna-parttól alig húsz lépésre fakadó „kiütéses és sorvadásos betegeket gyógyító” csodahatású forrásokat.

Az épület nélküli, nyitott fürdő iszapos vizéről a Sárosfürdő nevet kapta.

A török időben Acsik ilidzsének (nyílt hévíz) emlegetett fürdő vizének gyógyító hatásáról Evlija Cselebi is megemlékszik:

„... kocsikon jönnek oda. A francia betegségre és más hétféle bajra hasznos. E fürdő használatának szabálya az, hogy mikor a test egészen uörös lesz benne, ki kell menni belőle s magát melegen kell tartani. ”

38