Meskó Csaba: Gyógyürdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1998)

Az úszócsarnokot 1930-ig a férfiak és nők csak felváltva vehették igénybe, 1937-ig még délelőtt 10-12 között továbbra is kizárólag a nőké maradt a medence, aztán ezek a korlátozások megszűntek. A megfelelő vízminőséget az uszoda korszerű szűrő­forgató berendezése folyamatosan biztosítja. 29 °C víz­hőmérsékletével ez az egyetlen „gyógyuszodánk”. Gene­rációk sora tanult itt úszni, jól képzett úszómesterektől. A Rudas fürdő termál gőzosztálya ma is kizárólag férfiak részére tart nyitva. A vendégek hat különböző hőmérsékletű gyógymedencében fürödhetnek, egy há­romkamrás száraz hőlég- és egy kétrészes nedvesgőz­kamra fogadja a fogyni vágyókat. Van frissítő masz- százs, lábápolás és orvosi rendelvényre gyógymasz- százs, a Juventus kádosztályon pedig a rádiumos gyógy­fürdő mellett családi gőzkamra és orvosi rendelvényre víz alatti vízsugármasszázs is. A fürdőt a század első harmadáig természetes for­rások látták el, az 1930-as évektől fúrt kutakból nyerik a vizet. A Rudas emeleti traktusán Komplex Fizioterápiás Részleg (nappali kórház) üzemel; a társadalombizto­sítás terhére, orvosi beutalóval vehető igénybe. A gyógyfürdő hévízcsoportja a közepesen radioaktív, nátriumot és káliumot tartalmazó, kalcium- és magné- zium-hidrogén-karbonátos, szulfátos és kloridos ás­ványvizek közé sorolható; fluoridtartalma is jelentős, ízületek degeneratív betegségei, idült és félheveny ízü­leti gyulladások, porckorongsérv, idegzsábák és a csont­rendszer mészhiányos állapotainak gyógyítására alkal­mas. Az Erzsébet híd budai hídfője alatti ivócsarnokot 1924-ben építették ki a Hungária-forrás ivócsarnoka­ként. A középen lemélyített részben, a forrásfej kiön­tőin jutott felszínre a víz. 1932-től már az Attila- és a Juventus-források vizét is használták ivókúrára. A je­lenlegi ivócsarnokot 1965. június 22-én adták át. A Hungária-, Attila- és Juventus-forrás vize ivókúraként a gyo­mor- és bélrendszer, az epeutak, légzőszervek idült, hurutos be­tegségeinél javallt, de idegnyugtató és vérképzést serkentő hatá­sa is ismert. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom