Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

A kút műszaki tervezője a látványosság műfajának korabeli koronázatlan királya, a bécsi Marmorek volt. A maga idejében azt állítják a műről a pesti hírlapírók, hogy páratlan a világ szökőkútjainak választékában. 1931-ben Mátray fia újítja fel a főváros pénzén, akkor készült a terjedelmes riport, amely a műsor részleteit és műszaki titkait is feltárja. Többszintes vezénylőterem rejtőzik a föld alatt, mindenféle elektromos és víztechnikai szerelvényekkel zsúfolva. Pontban este kilenckor kezdődik az egy órán (!) át zajló műsor, amely a színes fényekben fürdő, változatos vízsugár-kombinációk valóságos táncjátéka. Program szerint zajlik minden mozzanat, akárcsak egy ügyesen koreografált tűzijátékban. Csakhogy itt a víz a látványosságot hordozó anyag.

Még 1940-ben is a Sió-kút a főváros egyik leglátogatottabb nevezetessége. Ma már nyoma sincs, a vezénylőterem felett fű zöldell, napozni járnak ide, a Petőfi Csarnok melletti tisztásra, Pest polgárai.

Mátyás király vadászata: a Vár talán leglátványosabb díszkőt ja

43