Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

A legkorábbi irat, amelyben az ügy előzményeiről olvashatunk, 1869. április 15-én kelt. A Pesti Első Hazai Takarékpénztár jelentős összeget ajánl fel tiszta nyereségéből egy - a Ferenciek terén felállítandó - díszkút elkészíttetésére. Ez a jeles pénzintézet a közelben működött, abban az Ybl-tervezte palotában, amely ma, romjaiban is fenségesen, a Károlyi és Reáltanoda utcák sarkán magasodik.

A gesztus - amely a hazai bankvilág egyik első s a várost szponzoráló akciója volt - szépnek látszott, és hasznosnak ígérkezett. Elsősorban a takarékpénztár szempontjából. Az ajánlatnak ugyanis volt egy első előtti fordulója. Négy méterrel kívánta szélesíteni a város a mai Károlyi Mihály utcának ezt a szakaszát, s a bankpalota homlokzata bontásra ítéltetett. Szerencsére a ma már ismeretlen ötletadó megtalálta a megfelelő megoldást: le kell kötelezni a várost, s akkor talán eláll nemAz ELSŐ „igazi” díszkút, amikor még eredeti helyéit, a Kálvin téren állott

39