Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)

Valamikor kút állott minden városi palota udvarán

legszebb alkotása az itt vizet kínáló Flóra, akinek arcvonásait a művész kora egyik leghíresebb pesti szépségéről mintázta. Mem tudjuk, ki volt ez a szépasszony, és nem tudjuk azt sem, ki volt a férfi... Mert a legendában szerepel egy bánatos férfiú is, valójában ő az „öngyilkos- kút” igazi hőse. Híres-neves embernek mondják a történetek, anélkül, hogy a nevét elárulnák. De azt elárulják, hogy 1848-ban, a hölgy iránt érzett viszonzatlan szerelme miatti elkeseredésében, éppen itt lőtte főbe magát.

Dunaiszky Lőrincnek egy másik műve is szóbeszéd tárgya volt a múlt század végének mindentudói körében. Ennek azonban még a lelőhelyét sem hagyta ránk az emlékezet. Egy hivatalosan megrendelt, állami pénzből fizetett görög stílusú kútszobornak Mária Terézia arcvonásait kellett volna megörökítenie, de a művész az akkor éppen Pesten vendégszereplő híres táncosnőt, minden férfi imádatának tárgyát, Elssler Fannyt mintázta meg, s emiatt kártérítést kellett fizetnie... Igazán szép történet, de akad benne feltűnő hiba. Amikor a művész37