Buza Péter: Források és díszkutak - A mi Budapestünk (Budapest, 1994)
negyed három más pontját is, a Dísz teret, az Országház utcai, azóta beépített Franciskánus teret, illetve a Hess András teret. Szintén szó volt már arról, hogy ennek a rendszernek újabb bővítésére, korszerűsítésére a XVIII. század vége felé került sor. Lebontás előtti utolsó s már fotográfián is megörökített nyolcszögletű medenceformáját ekkor nyerte el a Szentháromság téri kút, s ekkor került rá új díszként a comói születésű süttői képfaragómester, Carlo Adami szobra, a Városvédő Paliasz Athéné, amely műnek másolata most is a közelben őrzi a végleg elszállt évek emlékezetét. Megvan egyébként Loyolai Ignác kőfigurája is, bár Konrád atya aligha ismerne rá. Egy ideig a Magyboldogasszony templomát- vagyis a Mátyás-templomot - ékesítette, de ez utóbbinak szűk száz évvel ezelőtti átépítése után Máriaremeté- re került, s ott alaposan átfaragták. Szent László lett belőle... A hegyeknek a várost közvetlenül karéjozó vonulatát Dreibrunnenbergnek is nevezték, vagyis Háromkút- vagy Háromforráshegynek, s aligha kérdéses, hogy az ismeretlen névadó az eddig említett három rétegforrásra, tehát a Bélakútra, Nádor-kútra s az Orbán-kútnak is nevezett Sváb-kútra gondolt. Volt azonban egy negyedik is, ahová változatlanul elvezetnek a kirándulók ösvényei. Ez a Disznófő-forrás. Először a múlt század első felében olvashatunk róla ezen a néven, amikor Saukopfként hivatkoznak rá. Korábban Királyforrásnak - a török időkben is így: Kiral-bunamak - nevezték, s volt idő, midőn Mátyáscsorgónak. (Az újságcikk, amely így hivatkozik rá, 1840-ben, zárójelben közli a „disznófej” nevet is). 1880-tól ténylegesen is egy vaddisznófej formájú öntöttvas csorgó köpte itt a vizet, azt megelőzően pedig- 1867-es hírlapi adat - kőből faragott vadkan. A név eredetéről szinte semmit sem tudunk, lehet többféle magyarázata. Az például bizonyos, hogy maga a terület, Zugliget, a vaddisznókra utal elnevezésével, bár ez mai formáján nehezen ismerhető fel. A vidék a Mátyás kori vadkanvadászatok kedvelt terepe volt. (Sauwinkel, azaz Disznós-zug volt a neve, ebből kopott le az „S” betű - vagy hang -, s lett belőle Auwinkel, azaz Liget-zug, Zugliget). Az sincs kizárva, hogy a víz eredetileg vadkanra emlékeztető szikla résén tört elő, amit aztán faragott szoborral pótoltak. Akár így, akár úgy: híres hely volt már sok száz esztendővel ezelőtt is, akad olyan szerző, 20
