Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
A Kisszénás kistestvére a 22 hektáros Nagyszénás, amely nem területe, hanem magassága miatt „nagy”. (A Kisszénás 431, a Nagyszénás 551 méter magas.) A Nagyszénás északi oldalának két sziklás, meredek gerincéle és két nagyobb völgye védett terület. Értékes növénye az egyéb helyen ritka, de itt tömegesen előforduló jégkori maradványnövény, a lila csenkesz. (Legközelebbi termőhelyei a Keleti-Alpokban és az Északi- Kárpátok alhavasi övében találhatók.) Érdekesség még a tarka nádtippan, továbbá a Tátra vidékén otthonos, ezen a területen jégkori maradvány, a szürke bogáncs és a melegigényes magyar gurgolya. A sziklás északi gerincélek alatt molyhos tölgy-, virágos kőris- és elegyes bükkállományt találunk, előfordul itt a Budai-hegység bennszülött faja, a budai berkenye is. Kálvária-hegy A Pesthidegkúthoz csatlakozó, mészkőből és dolomitból álló hegycsúcs nem csupán Kálvária-szoborcsoportjáról és meseszép kilátásáról híres, hanem csodálatos növényvilágáról is. A gyertyános-tölgyes növénytársulásban a névadó két fajon kívül megtalálható itt a bükk, a kislevelű hárs, a virágos kőris, a berkenye, a galagonya és az erdészek által gyomfának tartott platánlevelű juhar is. Levelei ősszel égővörös színben pompáznak. A fákon kívül a Kálvária-hegyen a cserjék gazdag választéka várja a kirándulókat. Van itt kecskerágó, fagyai, bodza, borostyán, labdarózsa. A lágyszárúak közül perje- és csenkeszfélék, réti boglárka, gólyaorr, erdei viola, kle- matisz, veronika, valamint szagos müge. Látó-hegy Legkönnyebben a Batthyány térről induló 11 -es autóbusz végállomásától közelíthető meg. Innen egy rövid sétával jutunk el a hegyen épült Árpád-kilátóhoz. E kilátónál megérthetjük, hogy miért nevezik a hegyet Látó-, illetve Gugger-hegynek. Erről a szerencsére még be nem épített magaslatról Budapest látcsővel (guggerrel) festői látványt nyújt. 44
