Radó Dezső: Parkok és erdők - A mi Budapestünk (Budapest, 1993)
A liget rendezési munkálatait 1820-ban fejezték be, de nem készültek fel a nagy park gondozására. Fáy András 1825-ben elmarasztalja Pestet, mint olyan várost, ahol csak kereskednek, és nem törődnek kertek és parkok létesítésével (Levél-Töredék Pestről). Sürgeti a Városliget rendezésének folytatását. A millenniumi kiállítás a Városliget következő fontos eseménye. Megnyitóünnepségére 1896. május 2-án a kontinens első földalatti vasútja szállítja a vendégeket. A kiállításra készített 108 épületből ma már csak kettő látható: a Műcsarnok és az Egészségügyi Pavilon (ma a Képzőművészeti Vállalat munkaterme a Stefánia úton). A liget híres épületegyüttese, a Vajdahunyad vára az elmúlt korok magyar építőművészeti stílusait kísérli meg bemutatni. A liget központi látnivalója a Hősök tere a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a kolonnáddal övezett Hét vezér csoporttal. Innen balra indul az Állatkerti körút. A Fővárosi Állat- és Növénykert Budapest egyik leglátogatottabb intézménye. Nemcsak állatkedvelők jönnek ide szívesen, hanem azok is, akik a nagy pálmaház délszaki növényei iránt érdeklődnek. Az Állat- és Növénykert 16 hektár területen fekszik, kétezer állat- és számtalan növényfajta él itt. Főbejáratát Neuschloss-Knüsli Kornél, néhány épületét Kós Károly tervezte. Az Állatkert melletti Gundel vendéglő a főváros egyik legpatinásabb étterme. Az Állatkert után következik balra a Fővárosi Nagycirkusz, szemben vele a Széchenyi fürdő neobarokk épülete. A Széchenyi fürdő 1909-1913 között épült. Egyik kútja 1240 méter mély, vize 77 °C. Ez Európa egyik legmelegebb hőforrása. A fürdőben három medence van kis kertrészletekkel, emeletén napozóterasz. Befogadóképessége ötezer fő, évente kétmillió ember fordul meg itt. Az utóbbi években gyógyászati szolgáltatásokat is nyújt. Népszerűek a szénsavas és sós fürdői, ivókútjai, a betegek iszapkezelésben is részesülhetnek. A Széchenyi fürdő után - az Állatkertet és a Fővárosi Nagycirkuszt elhagyva - a Vidám Park hívogatja látogatóit, a főváros színes és hangos szórakoztató üzeme. Lehet itt siklani, repülni, forogni, utazni, akár Krúdy Gyula idején. Csak a ruházat változott, a káprázat nem. A Vidám Parkkal átellenben, a liget másik felén terül el a napozórét, amely 1936-1972 között a 23 hektárt 14
