Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

Lajta Béla egyik első munkája az Epstein-síremlék motívumokkal díszített saroktornyaival, az antik előké­pektől teljesen eltérő tömegével már a szecesszió meg­jelenését jelzi. Mellette a temetőművészet kivételes jelentőségű emlékét, a Lajta Béla tervezte Schmidl- mauzóleumot találjuk. (A szakirodalomban Lechner Ödönnel közös műként szerepel, közvetlen formai ha­tásán túl azonban nem igazolható a mester közremű­ködése.) A parabolaív (boglyaív) metszetű vasbeton dongát kívülről Zsolnay gyártmányú kerámiaelemek, belülről virágornamentikájú mozaikmezők borítják. Technikai különlegessége mellett szimbolikus díszítő­elemeinek gazdagsága és művészi színvonala is a nem­zetközi figyelemre méltó műemlékek sorába emeli a mívesen felújított síremléket. A sarkon túl a Wellisch Alfréd által családja részére tervezett sírboltban is kü­lönleges szépségű mozaikokat láthatunk. A következő sarok előtt Heidelberg Sándornak szintén a saját csa­ládja számára tervezett sírboltja áll, amelynek kima­gasló értékű, szőlőindás, kovácsoltvas kapuja (Forrei- der és Schiller műlakatosok munkája) jelenleg a Nem­zeti Galériában található. Az újabb sarok után Kornfeld Zsigmond bank- és tőzsdeelnök, főrendiházi tag sír­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom