Csernus Lukács - Triff Zsigmond: Budapesti temetők - A mi Budapestünk (Budapest, 1999)

Világítás Mindszentek napján az örökmécses körül

ként a többi egykori temető helye is megérdemelne. Ezt a temetőt költöztették át 1785-ben a Szilágyi Erzsébet fasor, Kútvölgyi lejtő és Virányos út közé Vízivárosi temető néven, bár mivel távol esett használóitól, inkább a vízivárosiak temetője nevet érdemelte volna. Katonai része 1797-ben nyílt meg. A szabadságharc császári halottait is ide temették, nevesebbjeik innen kerültek át a hűvösvölgyi hadapródiskola területére.

nagyjából ugyanebben az időben működött a korábbi, Gellért-hegy alatti kis sírkert kiváltására létesített Tabáni temető (1796). Az Alkotás utca keleti oldalán helyezkedett el, maradványai századunk elejére már szomorú állapotba kerültek. Ma sportpálya és park van a helyén. Itt temették el az 1849-es ostromban elesett magyar honvédeket, a század jeles férfiai közül pedig például Virág Benedeket, Döbrentei Gábort. A temető 1833-ból származó feszületé ma a Szépvölgyi úti templom oldalánál áll (a rajta olvasható kronosztichon az állíttatom utal).

E két rokon sírkert megteltével, 1885-től temettek a Németvölgyi temetőbe, szokatlanul rövid ideig, századunk tízes éveiig. Fővárosi határozattal örök időkre szóló dísztemetőnek szánták, hogy a lezárt temetők emlékanyagának és a honvédsíroknak nyújtsanak menedéket. (így tűnik, az ígéreteknek is van poriadási idejük, a temető helyén ma szálloda, kongresszusi köz5